A növényi alapú táplálkozás egészségi, környezeti és gazdasági hatásainak modellezése

Számos elemzés mutat rá a növényi alapú étrendek egészségi és környezeti előnyeire. Az USA Tudományos Akadémiájának folyóiratában 2016-ban publikált közlemény régióspecifikus globális modellben számszerűsíti néhány hipotetikus étrendi változás táplálkozási kockázati tényezőkre gyakorolt és karbonemissziós hatásait. Az elmozdulás a növényi étrend felé a halálozásban 6–10%-os, a mezőgazdasági üvegházgáz-kibocsátásban 29–70%-os csökkenést hozhatna a referencia-forgatókönyvhöz képest 2050-ig.

Az összes üvegházgáz-kibocsátás több mint negyedrészben az élelmiszer-termelésből, ezen belül 80%-ban az állattartásból ered. Részben ezért, részben az erdőirtás ösztönzésén/megfékezésén keresztül táplálkozási szokásaink erősen kihatnak az éghajlatváltozásra. Másfelől a vörös és feldolgozott húsok túlzott és a gyümölcsök, zöldségek nem kielégítő fogyasztása fontos kockázati és mortalitási tényező a Föld legtöbb térségében, s egymilliárd fölött van a túlsúlyos vagy elhízott emberek száma. Célzott és összehangolt élelmezési változások nélkül a mai helyzet romlására számíthatunk.

Az egyes étrendek egészségi következményeinek megítélésére explicit modellek vagy kvantitatív elemzések nem állnak rendelkezésre. Az egészségi elemzéshez a szerzők összehasonlító kockázatértékelő modellt alkottak az étrendi és a testsúlyt érintő kockázati tényezőkkel kapcsolatos életkor- és régióspecifikus halálozás becslésére. A vörös hús és a zöldségek, gyümölcsök fogyasztásának, valamint a túlsúlyosak/elhízottak arányának változásaira összpontosítottak. A betegségek közül a koszorúér-betegség, a szélütés (stroke), a 2-es típusú cukorbetegség és a daganatos betegségek gyakoriságának alakulását vették figyelembe. A környezeti elemzésben Tilman és Clark metaanalízisének1 felhasználásával határozták meg az egyes forgatókönyvek regionális emissziós következményeit, korrekcióba véve a termelékenység várható javulását. A környezetgazdasági elemzésben a „social cost of carbon” modell becsléseit használták.

A változások hatásainak megítélésére négy különböző étrendi forgatókönyvben lapoztak a 2050. évig. Az első (referencia-forgatókönyv, REF) az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) előrejelzése kisebb korrekciókkal. A második (egészséges globális étrendek, HGD) azon alapul, hogy az egészséges táplálkozás irányelvei globálisan érvényesülnek és mindenki az egészséges testsúly fenntartásához éppen elegendő kalóriát fogyaszt. A harmadik és a negyedik étrend a lakto-ovo-vegetáriánus (VGT), illetve a szigorúan növényi (vegán, VGN) táplálkozásnak felelt meg, szintén egészséges energiabevitellel. A HGD étrend napi legalább öt adag gyümölcsöt és zöldséget, <50 g cukrot, max. 43 g vörös húst és a lakosság összetételétől függően 2200–2300 kcal-t tartalmazott. A VGT-ben hat, a VGN-ben hét adag zöldség és gyümölcs volt naponta, egy adag hüvelyessel kiegészítve. Az energiabevitelt a régióspecifikus alapélelmiszerek mennyiségének módosításával állították be a kívánt értékre.

A HGD forgatókönyvben az étrendi változás alapja a globális zöldség- és gyümölcsfogyasztás átlagosan 25%-os (Fekete-Afrikában 190%-os, Dél-Ázsiában 101%-os) növelése és a vörös húsok fogyasztásának átlagosan 56%-os (a nagy és a közepes jövedelmű nyugati országokban 78%-os, illetve 69%-os, Kelet-Ázsiában 74%-os, Latin-Amerikában 72%-os) csökkenése. A REF-fel összevetve a HGD, VGT és VGN forgatókönyv átlagosan 15%-kal kisebb energiabevitelt jelent.

Egészségi hatások
A REF forgatókönyvhöz képest az „egészséges globális étrendek” követésével évi 5,1 millió haláleset volna elkerülhető. A VGT étrend 7,3 millió, a VGN 8,1 millió haláleset elkerülését tenné lehetővé globálisan. A HGT, VGT és VGN forgatókönyvben prognosztizált halálozáscsökkenés 51–57%-ban a vöröshús-fogyasztás csökkenésének, 24–35%-ban a több zöldségnek és gyümölcsnek, 19–30%-ban az egészséges testsúlynak tulajdonítható. A halálozás csökkenése 45–47%-ban a koszorúér-betegség, 26%-ban a stroke, 16–18%-ban a daganatos betegségek és 10–12%-ban a 2-es típusú cukorbetegség halálozási statisztikáiban mutatkozna. A növényi alapú étrendek követése 2050-ben a teljes halálozást 6%-kal (HGD), 9%-kal (VGT), illetve 10%-kal (VGN) csökkentené. A kedvező egészségi hatások Kelet-Ázsiában 78–82%-ban, a magas és a közepes jövedelmű nyugati országokban 64–71%-ban, illetve 58–65%-ban a vöröshús-fogyasztás csökkenéséből; Dél-Ázsiában 75–83%-ban és Fekete-Afrikában 72–84%-ban a nagyobb gyümölcs- és zöldségfogyasztásból; a kelet-mediterrán térségben 41–79%-ban, Latin-Amerikában 32–48%-ban a testsúly­csökkentésből adódnának. Az elkerülhető halálesetek egy főre jutó számát tekintve a fejlett országok profitálnának legtöbbet a hipotetikus étrendi változásokból.

Emissziós hatások
A REF forgatókönyvben az élelmezéssel összefüggő üvegházgáz-emisszió 2005/2007 és 2050 között 51%-kal (7,6-ről 11,4 gigatonnára) nő. Ez a növekedés a HGD forgatókönyvben 7% (8,1 gigatonnára), a húsmentes étrendek pedig a 2005/2007-es emisszióhoz képest 45–55%-os csökkenést jelentenének a mezőgazdasági emisszióban 2050-ig. Tekintettel arra a célkitűzésre, hogy a globális felmelegedés mértékét átlagosan 2 °C alá szorítsuk, az élelmezéssel összefüggő üvegházgáz-kibocsátás aránya a teljes kibocsátáson belül a 2005/2007-es 16%-ról 2050-ig az egyes forgatókönyvekben 52%-ra (REF), 37%-ra (HGD), 19%-ra (VGT), illetve 15%-ra (VGN) változna. Az összes emissziócsökkenés kb. háromnegyede a fejlődő országokban következne be, az egy főre jutó emissziócsökkenés azonban a fejlett országokban lenne a legnagyobb a HGD, VGT és VGN forgatókönyvek szerint.

Gazdasági hatások
A „betegségköltség” (cost-of-illness) elemzésben a közvetlen egészségügyi költségeket, az informális közvetett költségeket és a munkából való kiesés hatását vették figyelembe. A prognosztizált globális GDP százalékában 2050-re a HGD típusú étrend 2,3%-os, a húsmentes étrendek 3,0%-os (VGT), illetve 3,3%-os (VGN) megtakarítást eredményeznének az egészséggel összefüggő kiadásokban. A költségmegtakarítás több mint fele a fejlett országokban realizálódna. A „statisztikai emberélet értékén” (value of statistical life, VSL) alapuló becslések jóval nagyobb költségmegtakarításokat jeleztek; ezek az értékek azt fejezik ki, hogy az egyes régiók lakosainak mennyit ér az adott inkrementális mortalitáscsökkenés. A 2050-re prognosztizált globális GDP százalékában a HGD étrend 0,10%-kal, a húsmentes étrendek 0,22–0,25%-kal csökkentenék az üvegházhatás okozta károkat.

Megbeszélés
Tilman és Clark metaanalízise szerint a vegetáriánus, a peszkatariánus és a mediterrán táplálkozás jelentős egészségnyereséggel járhat, az összhalálozás akár 18%-os csökkenését eredményezheti.1 Az amerikai adventisták körében végzett prospektív kohorszvizsgálatok2,3 vegetáriánus és vegán csoportjában 9–15%-os, illetve 12–20%-os mortalitáscsökkenést észleltek a nem vegetáriánus kohorszokhoz képest. Egy nagy-britanniai vizsgálatban azonban nem tudták kimutatni a vegetáriánus étrend szignifikáns mortalitási előnyét.4 A különböző étrendek egészségi kihatásainak megfigyeléses vizsgálatokon alapuló megítélését a számos lehetséges zavaró tényező nagymértékben nehezíti. A mostani elemzés erőssége, hogy az étrendi és testsúllyal kapcsolatos kockázati tényezők dózis–hatás összefüggéseire épít, amelyek szilárdabb epidemiológiai alapot jelentenek, mint a komplett diétáknak a halálozással való összefüggése.

Összességében az elemzés megerősíti, hogy a populációs szintű étrendi változásoknak rendkívüli egészségi, környezeti és gazdasági kihatásai lennének, s becslést ad a várható előnyök mértékére és régiók közti megoszlására. A prognosztizált előnyök a bizonytalansági tényezők ellenére is cselekvésre kell hogy ösztönözzék a döntéshozókat. Kirajzolódnak az elemzésből a kívánatos változások megvalósításának óriási nehézségei is. A HGD típusú étrendekre való áttéréshez globális konszenzusra lenne szükség a gyümölcs- és zöldségfogyasztás átlagosan 25%-os növelését és a vörös húsok fogyasztásának 56%-os csökkentését illetően, s globális átlagban 15%-kal kellene csökkenteni az emberiség egy főre jutó kalóriabevitelét. Az elemzés fő célja előmozdítani azoknak a célzott, régióspecifikus beavatkozásoknak a kijelölését, amelyekre termelési és fogyasztási oldalon szükség van ahhoz, hogy a becsült előnyök a következő évtizedekben elérhető közelségbe kerüljenek.

Az ismertetés alapjául szolgáló közlemény: Springmann M, et al. Analysis and valuation of the health and climate change cobenefits of dietary change. Proc Natl Acad Sci USA 2016;113(15): 4146–4151, http://www.pnas.org/content/113/15/4146.full

Felhasznált irodalom:

  1. Tilman D, Clark M. Global diets link environmental sustain­ability and human health. Nature 2014;515(7528): 518–522
  2. Orlich MJ, et al. Vegetarian dietary patterns and mortality in Adventist Health Study 2. JAMA Intern Med 2013;173(13):1230–1238
  3. Le LT, Sabaté J. Beyond meatless, the health effects of vegan diets: Findings from the Adventist cohorts. Nutrients 2014;6(6):2131–2147
  4. Key TJ, et al. Mortality in British vegetarians: Results from the European Prospective Investigation into Cancer and Nu­trition (EPIC-Oxford). Am J Clin Nutr 2009;89(5):1613S–1619S

A fenti magyar nyelvű ismertetés megjelent az Orvostovábbképző Szemle 2016. szeptemberi számában: http://otszonline.hu/cikkreferatum/cikk/a_hushagyo_taplalkozas_egeszsegi__kornyezeti_es_gazdasagi_hatasainak_modellezese