Szerző: Vegán Állatvédelem Egyesület

Az állatok morális státusza: a fajizmus pszichológiája felé

Bejegyzés időpontja: Szerző:

Az állatok morális státusza: a fajizmus pszichológiája felé

A fajizmus (specieszizmus) filozófiai értelemben azt jelenti, hogy különböző fajok képviselőinek – faji hovatartozásuktól függően – különböző morális értéket tulajdonítunk. Az Oxfordi Egyetem Kísérleti Pszichológiai Intézetének és Gyakorlati Etikai Központjának munkatársai öt vizsgálatban kimutatják, hogy a pszichológiai értelemben vett fajizmus mérhető és stabil konstruktum, amelynek nagy interperszonális különbségei párhuzamosságot mutatnak az előítéletek más formáival, és képesek előre jelezni a való életbeli döntéseket és viselkedést.

Journal of Personality and Social Psychology, 2018

Tovább…

Amerikában megjelentek a zöldséghentesek

Bejegyzés időpontja: Szerző:

A zöldséghentes ötlete 2010-ben egy new york-i vacsorán született meg. Egy installáció-művész, Jennifer Rubell, és barátja, Mario Batali, aki híres séf, arról beszélgetett, hogy a boltokban lehetne egy zöldség szakértő is, mint ahogy van sajtos ember vagy hentes. Az ötlet zseniális.

Az ötletből valóság lett, a Whole Foods New York-i üzlete tavaly munkába állított egy zöldséghentest, és azóta sorra terjed ez a szolgáltatás az észak-amerikai prémium szupermarketekben. Tovább…

Vegán Étkezdék Budapesten

Bejegyzés időpontja: Szerző:
Vegetáriánus helyek
  • Napos Oldal
    VI. kerület, Jókai utca 7.
  • Atma Center
    V. kerület, Üllői út 6.
  • Hummusz bár
    XIII. kerület, Hollán Ernő utca 6.
    V. kerület Alkotmány utca 20.
További listákat ezeken az oldalakon is találsz:
www.veganorigo.hu

Összefüggések az állatifehérje-fogyasztás és egyes betegségek között – Orvostovábbképző Szemle, 2018. április.

Bejegyzés időpontja: Szerző:

Szabó Zoltán,1 Simon Sarolta,2 Gubicskóné Dr. Kisbenedek Andrea,3 Szekeresné Dr. Szabó Szilvia,3 Ungár Tamás Lászlóné Dr. Polyák Éva,3 Dr. Figler Mária4
1 Táplálkozástudományi szakoktató, 3 egyetemi adjunktus, Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézet
2 Dietetikus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum
4 PhD, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézet és Általános Orvostudományi Kar, II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum
Levelezési cím: zoltan.szabo@etk.pte.hu

Az állati eredetű fehérjeforrások majdnem a teljes lakosság étrendjében szerepelnek, általában naponta több alkalommal is. Szükségesnek, természetesnek és magától értetődőnek tűnik ezeknek az élelmiszereknek a napi fogyasztása. Mégis, egyre több tudományos bizonyíték enged arra következtetni, hogy az állati eredetű táplálékok fogyasztása hozzájárulhat számos civilizációs megbetegedés kialakulásához, illetve súlyosbíthat már kialakult betegségeket. A cikk a teljesség igénye nélkül igyekszik felhívni a figyelmet arra a növekvő mennyiségű kutatási eredményre, amely segít tisztázni az összefüggéseket a táplálkozás és a civilizációs betegségek között. Tovább…

Lábnyomolvasás a vízkészletek védelmében

Bejegyzés időpontja: Szerző:

Ökológiai szakadék szélén egyensúlyozunk, mert a legambiciózusabb főemlősfaj az utóbbi időben túl sokat termel, fogyaszt, épít, szállít, utazik, nyüzsög. A sikereit a termelés és a fogyasztás növekedésén méri, és soha nem látott nyomást gyakorol a viszonylagos (dinamikus) környezeti egyensúlyra, amelyhez a földi élővilág, a természetes szelekció véráldozatai árán, folyamatosan alkalmazkodni kényszerül. Ennek a fajnak a környezetükért aggódó tagjai újabban gyakran az „ökológiai lábnyomok” nagyságával fejezik ki, hogy egy ember, egy termék, egy gazdasági ágazat, egy ország vagy egy régió milyen mértékben veszi igénybe a véges környezeti erőforrásokat. Különösen beszédesek és aggasztók a globális felmelegedésben tükröződő szén-dioxid-lábnyomok (más szóval karbonlábnyomok) és a Föld édesvízkészleteit apasztó vízlábnyomok. Az előbbiekkel itt és itt foglalkoztunk, most a vízlábnyomaink meghökkentő méreteiről lesz szó. Tovább…

Hátasból családtag

Bejegyzés időpontja: Szerző:

Mondhatni, hogy az alábbi interjú egy vérbeli lovassal készült. Krisztina életének döntő részében a lovaglás és a lovakkal való foglalkozás prioritást élvezett.

Ez összesen 27 évet tett ki. Ez volt számára a legmeghatározóbb és legfontosabb, el se te tudta volna képzelni, hogy soha többet ne üljön lóra. Azonban 2 éve hozott egy önmaga és a lova, Titán számára is meghatározó döntést, mégpedig, hogy soha többet nem ül fel a ló hátára. A miértek, a hogyanok és a közös útjuk története alább olvasható, hogy miért is dönt úgy valaki, hogy többet nem nyergeli fel a lovát és végleg kampóra akasztja a kantárt. Tovább…