Az emberi fogyasztás céljából történtő tömeges rovartenyésztésről

Annyira egyszerű lenne a kiút. Miért kerget az emberiség mégis újabb és újabb nyakatekert ötleteket, totálisan figyelmen kívül hagyva a legkézenfekvőbb megoldást? „Laborhús” sejttenyészetből, rovarok a tányéron… Mindkettő zsákutca. És mindkettőnél van jobb választás. Az előbbiről hamarosan írunk, az utóbbiról viszont már most szeretnénk ejteni pár szót.

Vágósúly – honnan is olyan ismerős ez a kifejezés…? Most még talán szokatlan ezt a szót emlegetni az élelmezési célból hizlalt rovarokkal egy mondatban. Eljön-e az idő, amikor ez „természetes” lesz az emberiség számára? Minket nem nagyon dob fel ez a gondolat. És nincs is rá szükség!

Emberi fogyasztásra tenyésztett tücskök, szemben az áhítattal csodált pillangókkal… Beleesünk-e majd ugyanabba a hibába (talán már bele is estünk?) a rovarok megkülönböztetésekor, mint ahogy a „haszonállatok” és a kedvencek szétválasztása kapcsán tettük?

Ezek talán kicsit elvont kérdések, de vannak konkrétabb aspektusai is a témának:

A rovarok fogyasztása egész egyszerűen kevésbé hatékony, mintha közvetlenül a növényeket ennénk. Minden állattenyésztési rendszer pazarló, mert növényekből próbál állati eredetű táplálékot előállítani. Felesleges aggódni a fehérje miatt, a növények minden fehérjét tartalmaznak, amire szükségünk lehet. –> Változatos és teljes értékű növényi étrenden kizárt, hogy fehérjehiányból eredő problémánk legyen.

A közvetlenül emberi fogyasztásra szánt növények termesztése még mindig a leghatékonyabb erőforrás-felhasználás, és egyben a legjobb módja annak, hogy csökkentsük az állatoknak okozott szenvedést.

Ez a SURGE videó fenntarthatósági és etikai szempontból is megkérdőjelezi a rovartenyésztés létjogosultságát. Döbbenetes számok, figyelemre méltó összefüggések – érdemes rászánni azt a 8 percet:

Köszönet a @hunsubvegan-nak a magyar nyelvű feliratozásért!