Az Oroszlánkirályról vegán szemszögből és az Oroszlánról, mint karnista szimbólumról – vélemény

Ez az új adaptáció fotorealisztikus animáció. Ez azt jelenti, hogy a filmben látható „szereplők” valósághűek méretükben, színükben, mozgásukban stb. Különböző korosztályok mennek el megnézni ezt a filmet, hogy nagyra nyílt szemekkel csodálhassák meg a filmben látható állatokat teljes pompájukban. Miért? Mert szeretik az állatokat.

Vegánok gyakran kapják ezt a vádat nem-vegánoktól: „antropomorfizálod az állatokat, nincsenek emberi érzéseik.” Ugyanezek a nem-vegánok viszont nagy örömmel néznek meg egy másfél órás filmet amiben fotorealisztikus állatok beszélnek, Shakespeare Hamletjének parafrázisában királyként uralkodnak más állatok felett, átlátják a birodalmuk rendszerét, illetve büszkeségről, bánatról, nemtörődömségről és humorról tanúskodnak.

Ja, de ez csak mese.

Igen, ez csak mese. A valóság az, hogy ezek az állatok ugyanúgy, mint a haszonállatok, nem beszélnek. Viszont tömegesen halnak ki, és ha nem cselekszünk mindannyian, egyéni szinten, akkor a jövőben csak ilyen és ehhez hasonló filmekben láthatjuk őket viszont. A valóság az, hogy miután szülők, gyerekek, barátok, családok a filmben látott állatokkal együtt nevettek és sírtak, a film után haza mennek és állatokat esznek vacsorára.

Haszonállatokat. Nem tiszteletben tartott, könnyedén, előszeretettel és kulturális szempontból legálisan antropomorfizálható, különleges becsben tartott vadállatokat. Haszonállatokat, akik csak azért születtek, hogy meghalljanak. Tenyésztve vannak, mesterségesen, nagy számban. Például egy koca manapság már nem találkozhat hímnemű fajtársaival természetesen. Két lábon járó főemlősök termékenyítik meg őt manuálisan, mert kereslet van a gyermekei izmaira (karaj), bőrére (pörc) és többek között a zsírjára is (bacon). Zárt helyiségben egy koca szül és szül, mást nem tehet, nem mozoghat kedvére, nem barátkozhat a többi kocával kedvére, nem szabad. Egy rabszolga, akinek a létezése egy célt szolgál, minél több malac szülése, és ha már nem tud többet szülni? Vágóhíd.

Évente globálisan 50-70 milliárd szárazföldi állat torkát vágják el. Ha az embereket és állatokat egy kalap alá vesszük és megvizsgáljuk, hogy mi az együttes csoport halálának leggyakoribb oka, akkor azt találjuk, hogy az nem háborúk, szív vagy más betegségek vagy balesetek, hanem „torokvágás”.

Az állattenyésztés okolható továbbá az üvegházhatású gázok 18%-áért, minimum. Ez azt jelenti, hogy miközben emberek egy haszonállatot megesznek, egy vadállatnak (például oroszlán) az élettere és életkörülményei visszaszorulnak. A klímaváltozás elől senki sem bújhat el.

Erdőirtás: új legelők vagy állatok számára fenntartott ültetvények kellenek, hiszen valamit enniük kell. Rengeteg éhes és szomjas száj, rengeteg növényt, növényekre locsolt vizet és ivóvizet igényel. Mindemellett ha vadon élő növényevők szeretnének véletlenül az ültetvényből falatozni, lelövik vagy megmérgezik őket a farmerek. Ha vadon élő ragadozók szeretnének a haszonállatokból falatozni, akkor őket lövik le vagy mérgezik meg. Oroszlánt, tigrist, farkast, és az elefántokat, zsiráfokat, szarvasokat mind..

Egyes számítások szerint a szárazföldi emlős biomasszának már csak 3%-át teszik ki a vadon élő emlősök. 37% Homo Sapiens, egyetlen faj, illetve 60% haszonállat, marha, disznó, bárány stb. Ebbe a számításba ugye a csirkék nem kerültek bele, hiszen ők madarak, nem emlősök. Fontos kis részlet.

Erre mondjuk azt vegánként gyakran, hogy nem kell az állatokat, akiket esznek, szeretni ahhoz, hogy ne együk meg őket. Ne szeresd őket, sőt ne szeresd a vadonélő állatokat sem, ha nem akarod. Semmi baj.

Nem kell szeretni valakit, ahhoz, hogy ne bántsuk.

Jon Favreau, a film rendezője árulta el egy Youtube videóban, hogy a filmben, a nyitó jelenetben, mikor Szimbát Rafiki bemutatja a Szavanna népének, a tömegben jelen van egy Északi Fehér Orrszarvú. Mialatt a film készült, ez az állatfaj a vadonban kihalt. Szabad, vadon élő emlékét a jelenet őrzi a továbbiakban.

Fontos, de nem sokak által tudatosult gondolat: „A kihalás végleges és visszafordíthatatlan.”

Saját bevallása szerint, Jon Favreau „örül, hogy a technológia ott tart ahol és nem kell élő állatokat feleslegesen stressznek és sérülési lehetőségeknek kitennie forgatás közben”. Forgatás után viszont haza megy és állatokat eszik. Habár a PETA megragadta az alkalmat, hogy gratuláljon neki a kegyetlenségmentes film technológia használatáért, pár éve (2014) készült a már-már vegán ellenes hangulatú Chef című filmje, amit ő írt, rendezett, produkált és végül a főszerepet is magára vállalta. A filmben egy éttermi konyhafőnök felmond és egy foodtruck-ot nyit, amiben saját kedvére kreatívkodhat főleg luxus állati – és néhány növényi – termékek teljes palettájával. Hedonizmust és ételimádatot tanít mindenekfelett, ami persze sokakkal rezonál. Mindegy, hogy kinek az életébe került. Ismerjük a típust, vajban pirított spanyol prosciutto olasz bivaly mozzarellával, japán tonhallal és orosz kaviárral nyakon öntve két szem krumpli mellett. Mert miért ne? Mert az kreatív, fantasztikus, és egy állat sem élte túl a 100 km-es körében azt, hogy ő egy ebédet akart főzni.

Az oroszlánról mint, kulturális (karnista) szimbólumról és a hozzá kötődő egyik leggyakoribb nem-vegán kijelentésről, mikor a vegánság szóba kerül: „De az oroszlán is eszik húst, neki is meg fogod mondani, hogy ne egyen húst?”

Az oroszlán, „az állatvilág királya”, „a dzsungel királya”, csúcsragadozó (a saját ökoszisztémáján belül). Ilyen és ehhez hasonló jelzőkkel illetjük ezt az afrikai őshonos nagymacskát, jogosan. Évezredek óta ragadja meg az emberek képzeletvilágát ez az állat és nem egy kultúra vagy nemzet választotta jelképévé. Mindenkinek kapásból eszébe juthat egy rakás példa, itt van néhány, ha véletlen nem ugrott be egy sem: Ókori Egyiptom – Sekhmet oroszlánfejű istennő. Bibliai jelképek sorai – Júda oroszlánja, Szent Márk szimbóluma. Szingapúr névadója – a maláj singa/oroszlán és pora/város, erőd szavakból. A középkori angol keresztes hadjáratban hírneves Oroszlánszívű Richárd cím adója, ezeregy zászlón és ezeregy vallás jelképén láthatjuk ezt az állatot különböző pozíciókban pózolni.

Magyarországon is, Budapesten az egyik legismertebb példa (a sok közül), ami eszembe jut hirtelen, a lánchíd hídfőjénél elhelyezett kőoroszlánok. Miért nem kőcicákat helyeztek el ott? Miért nem volt cicaszívű Richárd és Júda cicája? Ki akarna egy apró, elnyomható, játékos, cuki és megehető állattal azonosulni? Ki lenne ezekre az „alantas” tulajdonságokra büszke, főleg ha egy teljes nemzetet, kultúrát, vallást, várost vagy mozgalmat kellene képviseltetnie a jelképnek?

Önmagáról mindenki a legjobbat szeretné gondolni, és a legjobbat szeretné a világ felé vetíteni. Ezért szeretünk az állatvilág királyával, „Az Oroszlán Királlyal” azonosulni. Érthető. Semmi gond.

Ezzel egy időben, ha választhatnál, hogy egy oroszlán mellé vagy egy gorilla mellé zárunk egy ketrecbe, melyiket választanád és miért? A válaszadók többsége jó esetben a gorilla mellé ülne be. Szociálisak, békés óriások, ha nem provokálják őket, általában nem bántanak, növényeken élnek 99.99%-ban, nagy ritkán egy rovart, ha elfogyasztanak. Erősek, de nem vadásznak le soha senkit sem. Szemfogaik a mieinkhez képest, hatalmasak, mégsem használják őket bőr és izom tépésére. Ők is lehettek volna a kulturális példaképeink, de nem voltak eléggé vérengzősen dicsőségesek és elnyomóak a háborúk és csaták áztatta emberi történelemhez.

Ezzel egy időben, a másik ketrecben egy szükségszerűen húsevő (máson nem élhet) lényt találunk, karmokkal és tépőfogakkal ellátva, aki élő prédára vadászik, amit a saját végtagjaival és fogaival öl és eszik meg. Szőröstül, bőröstül, belső szervekkel és a belső szerveik tartalmával együtt, véresen és nyersen. Minket, puhány, karommentes és apró szemfogakkal rendelkező főemlősöket az említett oroszlán nem helyezne a tápláléklánc csúcsára maga mellé, sőt. Morális példaképnek modern ember számára nem nevezhető.

Nyilvánvaló tehát, hogy az oroszlánokkal való azonosulás történelmi jellegű, már-már a kulturális DNS-ünk részévé vált. Egy hanyatlását megkezdett korszak kulturális jelképe, egy Karnista világé. Hiszen, talán sokak számára ez nem érezhető, ha manapság körül néznek a bolygón, de történelmi szempontból egyre kevesebb a háború, az éhínség, és egyre több a politikai és gazdasági unió országok és uniók között is. Soha ilyen sok országban, mint ma nem lehettünk szabadok a szexuális és nemi identitásunk kifejezésében, mint ma. Soha a nők sem élvezhettek a maihoz hasonló szabadságjogokat és így tovább… Ebbe a haladó szellemiségű korba – ahol egyenlőséget kívánunk minden egyes humán állatnak (és sokan már nem-humán állatnak is) – jöhet csak be a Vegánság ideológiája.

„Ne beszélj szeretetről és békéről, miközben egy halott állat hever a tányérodon.” – sor, elméletben Socrates tollából.

Egy oroszlán tányérján természetes a halott állat látványa, egy modern ember tányérján viszont visszamaradott és destruktív, nem csak a saját egészsége számára, hanem környezete és bolygója számára, nem beszélve az ártatlan, de tudattal rendelkező lény életéről. Nem vagyunk oroszlánok és szerencsére a gondolkodásmódunk is egyre távolabb áll egy oroszlánétól. Van még hová fejlődnünk, de jó úton vagyunk.

Bennem van remény!

Zárásként, mindenki menjen el gyorsan megnézni a filmet, egyrészt a szereposztás fantasztikus, a látvány tényleg egyedi, eddig ilyen minőségben animációt még nem láthattunk. Másrészt, jó hír: A Walt Disney Cég egy globális környezetvédelmi és figyelemfelhívó kampányt indított a hanyatló oroszlán populáció megőrzésére Afrika szerte. Mióta az eredeti Oroszlánkirály megjelent, 25 éve, Afrika már akkor hanyatló oroszlán állománya megfeleződött. Disney már több mint 1.5 millió dollárt adományozott a Lion Recovery Fund és partnerei számára és továbbra is adományozni fog, illetve a film rajongóira támaszkodik, hogy ezt az adományt a duplájára duzzaszthassa 3 millió dollár képében. Rajongók továbbá részt vehetnek szervezett „élményekben” és különleges kiadásokhoz tartozó termékek vásárlásában, az Oroszlánkirály Protect the Pride kampány keretében.

(Az eredeti animáció 45 millió dollárba került és 968.5 millió dolláros bevétellel büszkélkedhet, az új adaptációra 260 millió dollárt tettek félre és még nincs végleges adat a bevételről. 2019 július 19-én került a mozikba, azóta 962 milliónál tart. Senki ne aggódjon, a film készítői nem fogn- nak éhen halni.)

Írta: Mészáros Máté