Egyre nyilvánvalóbb, hogy klímakatasztrófa küszöbén állunk. Az ENSZ szerint1 nagyjából 12 évünk van még az elkerülésére, és – ha valaki nem vette volna észre – már kidugta a föld alól rémséges fejét.
Ideje, hogy a Zöld Párt, az Extinction Rebellion mozgalom és mindenki más, aki felelősséget érez a katasztrófa elkerüléséért (s ki ne érezne felelősséget érte?) észrevegye az elefántot a porcelánboltban. A túlélésünk elengedhetetlen feltétele a vegán táplálkozásra való tömeges áttérés. Tovább…
A legnépszerűbb indoka az „etikus hús” elvét képviselők csoportjának a húsévesére az, hogy az állatállomány legeltetése olyan területeken történik, amelyek nem alkalmasak a növénytermesztésre, úgy nevezett „marginális területeken” történik.
Érdemes észben tartani azonban, hogy az ezt az elvet képviselők többsége olyan régiókból származik, ahol nem csak, hogy gond nélkül kivitelezhető a növénytermesztés, de a termés is bőséges. Így tehát ez az érvelés megkérdőjelezhető magyarázata az állatok egyébként felesleges kihasználásának és leölésének. Tovább…
A máig legnagyobb vizsgálat rámutat a tenyésztett állatállomány hatalmas ökolábnyomára. Bár az elfogyasztott kalóriák mindössze 18%-át teszik ki az ebből származó élelmiszerek, a mezőgazdasági területek 83%-át állattenyésztésre használjuk. Tovább…
Ökológiai szakadék szélén egyensúlyozunk, mert a legambiciózusabb főemlősfaj az utóbbi időben túl sokat termel, fogyaszt, épít, szállít, utazik, nyüzsög. A sikereit a termelés és a fogyasztás növekedésén méri, és soha nem látott nyomást gyakorol a viszonylagos (dinamikus) környezeti egyensúlyra, amelyhez a földi élővilág, a természetes szelekció véráldozatai árán, folyamatosan alkalmazkodni kényszerül. Ennek a fajnak a környezetükért aggódó tagjai újabban gyakran az „ökológiai lábnyomok” nagyságával fejezik ki, hogy egy ember, egy termék, egy gazdasági ágazat, egy ország vagy egy régió milyen mértékben veszi igénybe a véges környezeti erőforrásokat. Különösen beszédesek és aggasztók a globális felmelegedésben tükröződő szén-dioxid-lábnyomok (más szóval karbonlábnyomok) és a Föld édesvízkészleteit apasztó vízlábnyomok. Az előbbiekkel itt és itt foglalkoztunk, most a vízlábnyomaink meghökkentő méreteiről lesz szó. Tovább…
A Columbia Orvosi Egyetem adjunktusa, dr. George C. Wang figyelemfelkeltő álláspontját közölte a CNN.
„Míg széles érdeklődés övezi a politikai változások környezetünkre gyakorolt hatását, hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a klímaváltozás jelentős tényezőjét: az élelmiszer-ellátó rendszert és a táplálkozással kapcsolatos, mindennapi döntéseinket. Talán túlzásnak hangzik, hogy a marhahúsos szendvicsünk hozzájárul a környezet, az élővilág rombolásához. Pedig az egyre sokasodó bizonyítékok figyelmet és cselekvést igényelnének az egész népesség részéről. Tovább…
Ha nem lépünk közbe, száz éven belül a szárazföldjeink 7%-át borító trópusi erdők utolsó hektárját is birtokba veszi a környezettudatos erdőgazdálkodásnál jövedelmezőbb mezőgazdaság, különösen a legeltetés és a takarmányszója-termesztés. Tovább…
A nem mindennapi iskolarendszerben a növényi alapú táplálkozás gyorsan teret nyerhet. Nicolas Hulot, a francia környezetvédelmi miniszter, a L’Obs magazinnak adott korábbi interjúja során szorgalmazta, hogy a francia iskolákban, legalább heti egyszer, tisztán növényi alapú étel kerüljön a gyerekek tányérjára.
A francia miniszter a húsmentes étkezésre „a tanulást fontos részeként” tekint, így – tervei szerint – a határozat érvénybe lépése a közeljövőben várható. Tovább…
A mezőgazdaság és az élelmezés a földi légkörbe kerülő, a klímaváltozásért felelős üvegház hatású gázok fontos forrása. Egy 2014-ben publikált oxfordi kutatásból kiderült, hogy a tipikus brit vegán étrend ebből a szempontból két és félszer környezetkímélőbb, mint a sok húst fogyasztó brit felnőttek tipikus étrendje.
Charles Ferguson filmrendező dokumentumfilmet forgatott az emberiséget, de az egész Földünket érintő legnagyobb környezeti kihívásról – a klímaváltozásról, és annak okairól, külön kiemelve annak fontosságát, hogy ne egy elvont fogalomként, megfoghatatlan, és általunk befolyásolhatatlan jelenségről beszéljünk akkor, amikor ezzel kapcsolatban véleményt alkotunk vagy gondolkodunk, hanem mindenki számára egyéni cselekvési modelleket is jelentő feladatról essék szó.
Számos elemzés mutat rá a növényi alapú étrendek egészségi és környezeti előnyeire. Az USA Tudományos Akadémiájának folyóiratában 2016-ban publikált közlemény régióspecifikus globális modellben számszerűsíti néhány hipotetikus étrendi változás táplálkozási kockázati tényezőkre gyakorolt és karbonemissziós hatásait. Az elmozdulás a növényi étrend felé a halálozásban 6–10%-os, a mezőgazdasági üvegházgáz-kibocsátásban 29–70%-os csökkenést hozhatna a referencia-forgatókönyvhöz képest 2050-ig. Tovább…