Ismert, de nem eléggé hangoztatott tény, hogy a szárazföldi emlősök megoszlása elképesztő mértékben eltolódott a „haszonállatok” irányába, miközben a vadállatok száma drasztikusan lecsökkent, veszélyeztetve ezzel a biodiverzitást. A biomassza 36%-a ember, 60%-a (!) haszonállat, és mindössze 4% a vadon élő állatok aránya.
Tovább…
Gondold azt, hogy törpeegér vagy egy búzamezőn. Mint az egereknek általában, kitűnő a hallásod, sok mindent meghallasz, ami az emberi fül számára nem hallható. Érzékeny bajuszszőreid, pöttöm tested együtt rezdülnek a nagy gépek keltette rezgésekkel. A látásod nem a legélesebb, de magasan ülő szemeiddel át tudod tekinteni a panorámát. Villámgyorsak a reflexeid, s ha nekiiramodsz, sebességed elérheti a 12-13 km/órát. Tovább…
Magyarországon 1960 óta, mióta a KSH méri a mezőgazdaság főbb adatait, azon belül pl. a haszonállatok állományát és az állati termékek termelését, 2018. év végéig hozzávetőlegesen 2,8 milliárd baromfit neveltek fel és öltek le. Ebben benne vannak a húsukért nevelt baromfik és a tojástermelő hibridek is. A statisztikai adatok szerint megközelítőleg 193 milliárd db tojást „termeltek” a tyúkok. A megsemmisített kakasokról nincs információ, „azokat” senki nem számolja. Tovább…
Több vezető tudományos folyóirat is reflektorfénybe állította az elmúlt hónapokban a húsfogyasztás és a hústermelés egészségi és környezeti költségét. Az ökológiai modellekből és epidemiológiai vizsgálatokból kirajzolódó hatalmas költségek csökkentése nem csak a tudomány feladata.
Egyre nyilvánvalóbb, hogy klímakatasztrófa küszöbén állunk. Az ENSZ szerint1 nagyjából 12 évünk van még az elkerülésére, és – ha valaki nem vette volna észre – már kidugta a föld alól rémséges fejét.
Ideje, hogy a Zöld Párt, az Extinction Rebellion mozgalom és mindenki más, aki felelősséget érez a katasztrófa elkerüléséért (s ki ne érezne felelősséget érte?) észrevegye az elefántot a porcelánboltban. A túlélésünk elengedhetetlen feltétele a vegán táplálkozásra való tömeges áttérés. Tovább…
A legnépszerűbb indoka az „etikus hús” elvét képviselők csoportjának a húsévesére az, hogy az állatállomány legeltetése olyan területeken történik, amelyek nem alkalmasak a növénytermesztésre, úgy nevezett „marginális területeken” történik.
Érdemes észben tartani azonban, hogy az ezt az elvet képviselők többsége olyan régiókból származik, ahol nem csak, hogy gond nélkül kivitelezhető a növénytermesztés, de a termés is bőséges. Így tehát ez az érvelés megkérdőjelezhető magyarázata az állatok egyébként felesleges kihasználásának és leölésének. Tovább…
A máig legnagyobb vizsgálat rámutat a tenyésztett állatállomány hatalmas ökolábnyomára. Bár az elfogyasztott kalóriák mindössze 18%-át teszik ki az ebből származó élelmiszerek, a mezőgazdasági területek 83%-át állattenyésztésre használjuk. Tovább…
Ökológiai szakadék szélén egyensúlyozunk, mert a legambiciózusabb főemlősfaj az utóbbi időben túl sokat termel, fogyaszt, épít, szállít, utazik, nyüzsög. A sikereit a termelés és a fogyasztás növekedésén méri, és soha nem látott nyomást gyakorol a viszonylagos (dinamikus) környezeti egyensúlyra, amelyhez a földi élővilág, a természetes szelekció véráldozatai árán, folyamatosan alkalmazkodni kényszerül. Ennek a fajnak a környezetükért aggódó tagjai újabban gyakran az „ökológiai lábnyomok” nagyságával fejezik ki, hogy egy ember, egy termék, egy gazdasági ágazat, egy ország vagy egy régió milyen mértékben veszi igénybe a véges környezeti erőforrásokat. Különösen beszédesek és aggasztók a globális felmelegedésben tükröződő szén-dioxid-lábnyomok (más szóval karbonlábnyomok) és a Föld édesvízkészleteit apasztó vízlábnyomok. Az előbbiekkel itt és itt foglalkoztunk, most a vízlábnyomaink meghökkentő méreteiről lesz szó. Tovább…
A Columbia Orvosi Egyetem adjunktusa, dr. George C. Wang figyelemfelkeltő álláspontját közölte a CNN.
„Míg széles érdeklődés övezi a politikai változások környezetünkre gyakorolt hatását, hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a klímaváltozás jelentős tényezőjét: az élelmiszer-ellátó rendszert és a táplálkozással kapcsolatos, mindennapi döntéseinket. Talán túlzásnak hangzik, hogy a marhahúsos szendvicsünk hozzájárul a környezet, az élővilág rombolásához. Pedig az egyre sokasodó bizonyítékok figyelmet és cselekvést igényelnének az egész népesség részéről. Tovább…
Ha nem lépünk közbe, száz éven belül a szárazföldjeink 7%-át borító trópusi erdők utolsó hektárját is birtokba veszi a környezettudatos erdőgazdálkodásnál jövedelmezőbb mezőgazdaság, különösen a legeltetés és a takarmányszója-termesztés. Tovább…