Alapvetően egy igazán pörgős életem van aktivistaként, a csodálatos nyüzsgő fővárosban élek, de munkáimnak köszönhetően sokat utazom vidékre is. Szinte állandóan emberek között vagyok, mindig halmozódnak a sürgős teendőim, felelősségteljes feladatok sora. Egyáltalán nem szeretnék panaszkodni, hiszen igazán elégedett vagyok az élethelyzetemmel, de minden évben eljön az a pillanat, amikor úgy érzem, hogy telítődtem, kimerültem és kifáradtam. Ez az a pillanat, amikor számomra egyetlen megoldás létezik; elvonulni, az építő jellegű magányban rekreálódni, magam mögött hagyva a hétköznapok rohanását. Elvonulásom helyszínének nem először választottam kedves barátom; Anna házát, ahol megadatik a kertes ház adta béke és csend és az ember úgy lehet egymagában a gondolataival, hogy közben nincsen egyedül, hiszen több, imádnivaló négylábú és tollas barát halmoz támogató együttlétével. Nem is sejtettem, hogy az idei visszavonulásomat egy olyan különleges személlyel oszthatom meg, mint Miss Watson. Tovább…