Békében a világgal, békében önmagammal

Anyaaa! Ugye, lehet egy kiskutyám? Vagy egy cica, légyszi-légyszi! – Gyerekként számtalanszor bombáztam a szüleimet ehhez hasonló kérésekkel Aztán persze beadták a derekukat, lett kutya, cica, hörcsög, mindenféle simogatni és szeretni való lakótárs. De nemcsak hozzájuk vonzódtam, hanem minden állathoz, akik számomra a tökéletes létezést testesítették meg. Később sem változott ez, és sírni tudtam volna, amikor láttam, hogy valaki eltapos egy ártatlan bogarat, csak azért, mert megteheti, mert képes rá a vélt nagysága által. Majd újabb évek teltek el, és elkezdtem érezni a kapcsolódást a lelkem és a tányérom tartalma között. Hús. Sohasem szerettem, de régen még csak az íze, az emészthetetlensége taszított. Aztán már egészen másról is szólt: életekről, odaveszett életekről.

Tovább…

Gyászoló állatok

Csak találgathatjuk, tudnak-e a nem humán állatok bármit is a halálról, de egyre több bizonyíték van arra, hogy azt az érzést, amit szeretteinek halála az emberben kelt, a macskáktól az elefántokon és delfineken át a kacsákig sok más állat is ismeri. Barbara J. King, a virginiai William & Mary Egyetem antropológia tanszékének tanára 2013-ban a Scientific Americanben foglalta össze az állatok gyászával kapcsolatos ismereteket, megfigyeléseket és sejtéseket.1

Tovább…

Szobatársam Miss Watson

Alapvetően egy igazán pörgős életem van aktivistaként, a csodálatos nyüzsgő fővárosban élek, de munkáimnak köszönhetően sokat utazom vidékre is. Szinte állandóan emberek között vagyok, mindig halmozódnak a sürgős teendőim, felelősségteljes feladatok sora. Egyáltalán nem szeretnék panaszkodni, hiszen igazán elégedett vagyok az élethelyzetemmel, de minden évben eljön az a pillanat, amikor úgy érzem, hogy telítődtem, kimerültem és kifáradtam. Ez az a pillanat, amikor számomra egyetlen megoldás létezik; elvonulni, az építő jellegű magányban rekreálódni, magam mögött hagyva a hétköznapok rohanását. Elvonulásom helyszínének nem először választottam kedves barátom; Anna házát, ahol megadatik a kertes ház adta béke és csend és az ember úgy lehet egymagában a gondolataival, hogy közben nincsen egyedül, hiszen több, imádnivaló négylábú és tollas barát halmoz támogató együttlétével. Nem is sejtettem, hogy az idei visszavonulásomat egy olyan különleges személlyel oszthatom meg, mint Miss Watson. Tovább…

A malacok történelmét kutatva vegán lett a régésznő

Az archeológus Dr Pía Spry-Marqués örökre felhagyott az állati eredetű táplálékokkal, miután megtudta, milyen szoros kapcsolat van az emberek és a sertések között.
„Minden vegán emlékszik egy olyan korábbi döntő pillanatra az életében, amely megvilágosodást jelentett, és átkapcsolta a gondolkodását, hogy abbahagyja az állati eredetű ételek fogyasztását” – meséli a Cambridge-i egyetem archeológusa, aki két éve kizárólag növényi táplálékokat eszik, miután utánajárt a malacok történelmének. „A fiam három éves volt, mikor az emberek megütköztek rajta, hogy még mindig szoptatom. Tovább…

Ismerd meg Dudley-t

Amikor valaki felhívja a Gentle Barn-t, és a segítségünket kéri, vagy tudomást szerzünk egy szenvedő állatról, akinek senkije nincs, mindent megteszünk azért, hogy valamilyen módon segítsünk. Ezen a héten egy nő hívott minket, és a legrettenetesebb történettel szembesültünk. Tovább…