Megtiltják a hím naposcsibék leölését Németországban 2022-től

Így döntött 2021. január 20-i ülésén a szövetségi kormány. Ez egyfelől jó hír! Másfelől felszínre hoz gondolatokat. Muszáj beszélni róla…

“Leölés.” Milyen általános, semmitmondó szó. Nem, nem írom le, hogy ez hogyan történik pontosan a csibék esetében. Ha valaki még nem tudja, az agrarszektor.hu cikkből kiderül. (Spojler: sajnos nem úgy, hogy álomba szenderülnek.)

“Németország a világ első országa, amelyben véget vetnek a kakascsibék tömeges leölésének.” Ez hatalmas lépés! Vitathatatlanul. Az ember ilyenkor egyszerre reménykedik, mert ez elérhetővé teszi azt az álmot, hogy valamikor az egész világon megszűnik ez a kegyetlen gyakorlat. És egyszerre bújik elő az emberből a türelmetlenség és a tehetetlenség, hogy még mennyit kell várni arra, hogy ez tényleg mindenhol valóra váljon… Amikor még mindig ott tartunk, hogy sokan azt se hiszik el, hogy ilyen valóban létezik, ami ezekkel a pici pihésekkel nap mint nap megtörténik, akkor egy kicsit újra eltávolodunk a derűlátástól.

Évente nagyjából 45 millió hím” – és ez CSAK Németország. A tilalom 2022-től lép életbe. Ez azt jelenti, hogy csak Németországban még legalább 45 millió frissen kikelt csibével fogják ezt megtenni. Mennyi lehet ez a szám egy évben az egész világon?

A tilalom bevezetése egyébként kétlépcsős: 2022-től tilos lesz a már kikelt hím naposcsibék leölése, 2024-től a tojást sem lehet elpusztítani a 6. naptól. Ennek magyarázata szintén szerepel a hivatkozott cikkben.

Ha ez a gyakorlat már világszerte elterjed – de igazból miért is kellene ezt megvárnunk? –, a következő lépés az lehetne, hogy felismerjük, milyen szenvedésen mennek keresztül a tojótyúkok (kikelésüktől a “leölésükig”). Azoknak a vegetáriánusoknak (a legnagyobb tisztelettel és elismeréssel a törekvésükért), akik etikai okok miatt nem fogyasztanak húst, de tojást igen, meg kell érteniük, hogy a tojásipar egyenlő a húsiparral. Hiszen azok a tyúkok, akik a folyamatos tojásrakás miatt kimerülnek és már nem érik el a megfelelő tojáshozamot, amit elvárnak tőlük, ugyanúgy a vágóhídon végzik, mint azok, akiket a húsukért tenyésztenek. Sajnos ezt egyszerűen nem lehet kíméletesebben megfogalmazni – de lehet, hogy eljött az idő, amikor már nem is érdemes.

Emlékezzünk: a szelektív tenyésztésnek és a modern tartási körülményeknek köszönhetően egy olyan madárból, amely a természetben évente 8-12 tojást rakna, csináltunk egy olyan gépet, amely naponta tojik. Ilyen igénybevétel mellett egy-másfél év alatt “elhasználódik” testileg-lelkileg.

A jó hír – mert ilyen is van még –, hogy lehet élni tojás nélkül. Sőt, lehet egészségesen élni tojás nélkül. Sőt! 🙂 Vannak olyan bátor tanulmányok, amelyek szerint tojás nélkül lehet igazán egészségesen élni. Íme, néhány alternatíva, kezdésnek(Részlet a honlapunkon megtalálható korábbi bejegyzésünkből: Ketreces- kontra szabadtartás: nem ez az igazi kérdés! Amit a tojással kapcsolatban tudni érdemes…)

Felejtsük el azt a berögzült szokást, hogy szinte minden ételbe tojást kell tenni, mert az tartja össze az alapanyagokat. Ez a hatás több más hozzávalóval is kiváltható, melyeknek a kötőanyagai nedvesség hatására oldódnak ki: pl. az őrölt lenmag és a chia mag folyadékkal keverve, rövid ideig áztatva zselés állagúvá válik, és jól összefogja az aprított zöldségeket, liszteket. Fasírozottat is készíthetünk tojás nélkül, a növényi összetevők anélkül is jól összeállnak egy formázható masszává. Keverhetünk hozzá csicseriborsó lisztet, lenmaglisztet vagy lenmag pelyhet, de használható burgonya, kukorica vagy tápióka keményítő, finomra őrölt zabpehely, útifű maghéj, stb. Főtt lencse, bab összeturmixolva szintén ideális az alapanyagok „összetapasztásához”.

Palacsinta-, lángos- és fánktésztába egyáltalán nincs szükség tojásra, bátran próbáljuk ki anélkül!

Édes süteményekhez javasolt helyettesítő a banán, vagy áztatott, aprított datolya, mazsola, illetve alma- vagy körtepüré, pektin, agar-agar, stb. Semleges hozzávaló lehet a (konzerv) csicseriborsó vagy bab leve, amely robotgéppel a tojáshoz hasonlóan habosra felverhető és ízesíthető.

Rakott krumplihoz főtt tojás helyett kiváló megoldás a tofu. Rántottát készíthetünk csicseriborsó lisztből vagy tofuból is. Ez utóbbi alaposan összetörve akár tojáskrém-szerű vagy kőrözött szendvicskrém alapanyaga is lehet. A bűvös összetevő a fekete só, mely kénes „illatának” köszönhetően a tojáshoz hasonló karaktert ad az ételeknek, ha valakinek ez hiányzik (pl. a bundás kenyérnek, amely szintén csicseriborsó liszttel készíthető). A jellegzetes sárgás színt is könnyen elérhetjük olyan hétköznapi fűszerekkel, mint a kurkuma és a curry.

Csicseri-rántotta 827 Kitchen szójasonkával

Panírozáshoz sincs szükség tojásra. Az interneten fellelhető receptek szerint miután lisztben megforgattuk a rántani kívánt zöldséget, gombát, növényi tejbe (natúr szójatej vagy rizstej) mártjuk, majd zsemlemorzsában is megforgatjuk. A növényi tejhez keverhetünk étkezési keményítőt, késhegynyi sóval együtt.

Térfogatnöveléshez (pl. piskóta készítésekor) adjunk a tésztához szódabikarbónát és citromlevet/ecetet, ezekkel elérhetjük, hogy a tészta laza, magas, „habos” legyen.

Bizonyára sokan tudják, de érdemes megemlíteni, hogy a durumlisztből készült bolti száraztésztákhoz és például a gluténmentes kukoricatésztához sem adnak tojást a gyártás során, mert egyszerűen nincs rá szükség, mint kötőanyag.

Sok receptből pedig egyszerűen csak elhagyható a tojás.

Írta: Váry Krisztina

A bejegyzés az agrárszektor cikke alapján készült:

https://www.agrarszektor.hu/allat/tortenelmi-dontest-hoztak-a-nemetek-ez-oriasi-hatassal-lesz-az-orszag-baromfiiparara.27440.html?fbclid=IwAR3OxbY75KNtTshVnf6s8R1-SRHSxFUKh9y78UFSuWiFVfO7byYw16_GFIo