Növényevő Gepárdok

„A Balaton Szupermaraton második napján álltam a váltóponton Bódis Tomit várva, mikor megjelent a mezőny első három futója. Már messziről láttam, hogy kik ők. Ami közös volt bennük, hogy mindhárom futó Sashegyi Gepárd volt és mindhárom vegán.”

Létezik egy futócsapat Magyarországon, amely több szempontból is rendkívüli. Különböző sportklubok, egyesületek kiváló futói csatlakoztak már a Sashegyi Gepárdokhoz, amelynek tagjai rendre hozzák a jobbnál jobb eredményeket a versenyeken, emellett persze saját kimagasló teljesítményű futókat is kinevelt már ez a közösség. De a legfőbb ok, ami miatt mi megkerestük őket, hogy futóik között egyre több olyan tehetség található, aki növényi étrenden él. Közülük is a legeredményesebb sportolók meséltek nekünk motivációról, élményekről, tapasztalatokról…

A csapat középpontja a kiváló futó és egyben elismert edző, Szabó Gábor. Az ő meghívására csatlakozott 2010-ben Beda Szabolcs (ELTE SE) a Gepárdokhoz, aki azóta is hűségesen és büszkén viseli a csapat mezét, valamint sorra mutatja fel az újabb és újabb bajnoki címeket a különböző – egyre hosszabb – távokon. Szabi volt az első csodabogár a Gepárdok között, aki 2012-ben lett vegán:

„Egy ismerősöm hívott el egy vegán filmklubra, de akkor már évek óta vegetáriánus voltam. A végső lökést ez az esemény adta meg, hogy vegánra váltsak.„

Szabi gyerekkora óta sportol, duatlonban és triatlonban is jól szerepelt. Ez utóbbi sportágban a 2000-es év hozta el számára a legnagyobb sikert, 3. helyen végzett a nagyatádi Ironman Országos Bajnokságon 9:07-es idővel. Később a futás felé fordult és a rövidebb (5-15 km) versenyektől a félmaratonon át a maratonig mindenféle távon kipróbálta magát egyéni futóként és csapatban is. 2014-ben, már vegánként sikerült a 10 éves maratoni egyéni csúcsát több mint 3 perccel megdönteni (2:30:03), majd pedig ezt az eredményt pár másodperc különbséggel 2019-ben Berlinben (42 évesen) megismételni.

Ugyancsak vegánként érte el pályájának eddigi legjobb eredményeit: Szenior Maraton Világbajnok, Szenior Maraton Európa-bajnok, 50 km-es Országos Bajnok, Hegyifutó Maraton Országos Bajnok, Terep Ultrafutó Országos Bajnok (85 km), Maraton Országos Bajnokság: 3. hely, Szenior Fedettpályás Országos Bajnok (3000 m), Szenior Országos Bajnok (5000 m), Szenior Hegyifutó Országos Bajnokság (10 km).

Idén tette próbára magát először 100 km feletti távokon szintén remek eredménnyel: második helyen ért célba a 126 km-es Ultra Tisza Tó versenyen és harmadikként debütált az immár 222 km hosszú Ultrabalaton. A speciális Balaton Szupermaratont (melyen 4 nap alatt 4 szakaszban kell megkerülni a tavat) az utóbbi két évben ő nyerte.

Bódis Tamás (ELTE SE) nevét mindenki ismeri hazánkban, aki bármilyen módon kapcsolatba került az ultrafutással. Szinte a kezdetektől Szabó Gábor készíti fel a megmérettetésekre. 2018-ban a 12 órás magyar bajnokságot 154,182 km megtételével nyerte, mely abban az évben a világ legjobb 12 órás eredménye is lett egyben. Még ugyanebben az évben a 100 km-es és a 6 órás magyar bajnokságon is második helyet ért el.

Sőt, Tomi nemzetközi hírnevet is szerzett kétszeres Spartathlon teljesítésével, melyek közül 2018-ban abszolút negyedik helyen ért célba legjobb magyar futóként, 2019-ben pedig lenyűgöző futással első lett ezen a 246 km-es, világhírű versenyen (23:28:37 idővel). 2019-ben 20:26:37 időeredménnyel ő nyerte a 221 km hosszú Ultrabalatont, mindezek megkoronázásaként pedig a franciaországi Albiban rendezett 24 órás világbajnokság második helyezettjeként új magyar csúcsot futott (276,221km).

Kép forrása: bodistamas.hu

Tomi tudta fokozni a már elért sikereket: idén megnyerte a Korinthosz 80 km-es távját, az Ultrabalaton történetében pedig a férfiak mezőnyében először megvédte címét: 2020-ban 19 óra 8 perc 14 másodperc alatt futotta körbe a Balatont. Ezeket az eredményeket már vegánként érte el.

„Napra pontosan tudom, hogy 2020. január 16. óta tartom magam ehhez a hosszú távú elhatározásomhoz, hogy csak vegán ételeket eszem. Úgy voltam vele, hogy belevágok, hiszen hallani és olvasni lehet ezt is, azt is arról, hogy működik-e vagy sem. De abban hiszek, hogy a leginkább megbízható információ az, amit saját magamon kipróbálok és megtapasztalok. Talán így jutok a leghitelesebb eredményhez, melyek így tények és cáfolhatatlan bizonyítékok lesznek.”

Vajda Zoltán (IUSTITIA Sport és Kulturális Egyesület) 2020-ban, már vegánként és elismert ultrafutóként vált Gepárddá, hogy edző segítségével még messzebbre jusson a saját határai feszegetésében.

Összes eredményét képtelenség felsorolni ebben a cikkben, de álljon itt néhány különlegesség. A 2012-es Ultrabalaton második helyezettje, háromszoros Spartathlon (246 km) és harminchatszoros Kinizsi Százas teljesítő, Ultra Milano Sanremo (280 km), Badwater ultramarton (217 km), Cappadocia Ultra-Trail (terepultra, 119 km, 3730 méter szintemelkedés), Ultra-Trail Hungary (112 km terepultra) teljesítő és Korinthosz 80 győztes futó idén 4 óra 57 perc 22 mp hivatalos idővel megnyerte az Ultra Tisza Tó verseny 65 km-es számát.

Nem véletlenül szeretné felébreszteni a benne szunnyadó gepárdot: azon futók közé tartozik, akik a stabil hosszú futások mellett próbálnak gyorsak, illetve többféle számban is eredményesek lenni. A 2019-es Wizz Air Félmaratonon például 1 óra 21 perc 44 mp idővel korcsoportjában (55-60) sikerült az 1. helyen végeznie.

„Amióta elkezdtem sportolni (kb. 11 éve) és „normál” módon táplálkoztam, folyamatosan gyulladásos sérüléseim voltak (Achilles, csonthártya stb.). Feleségem már régóta próbálkozott azzal, hogy váltsunk életmódot, de én nem gondoltam, hogy ennek lenne különösebb jelentősége. Éppen egy hosszan elhúzódó és semmilyen hagyományos gyógymódra (fekete nadálytő krém, nem szteroid gyulladáscsökkentő, röntgensugaras kezelés)  sem reagáló sarokcsontgyulladásom volt, amikor elolvastam Thomas M. Campbell, T. Colin Campbell: Kína-tanulmány című könyvét, és azt mondtam, vágjunk bele. Néhány hét múlva elmúlt a gyulladás a sarokcsontomban. Nagyon meggyőző volt.”

Mindennek már több mint három éve: „2017. május 8. hétfő – vasárnap még kiettem a hűtőből a maradék húst!”

Maráz Zsuzsanna szintén 2020-tól tartozik a Gepárdok közé (miközben változatlanul az Esztergomi Futóművek Amatőr Sportegyesület tagja), év eleje óta dolgozik együtt Szabó Gábor edzővel. Az energikus, ragyogó, hihetetlenül kedves és közvetlen futóhölgy rengeteg ember példaképe. Van is miért büszkének lennünk rá: egyéni és csapatversenyekben is fantasztikus sikereket ért el.

Hogy csak a legfigyelemreméltóbbakat említsük: 2013-ban 12 órás ultrafutó országos bajnokságot nyert Balatonalmádiban a világ azévi legjobb eredményével, új országos csúccsal (139,418). Ötszörös Sárvár 12 órás futás győztes 2014-2018 között.

Nevéhez több női pályacsúcs fűződik (pl. Sárvár 12 órás futás, Suhanj! 6 órás futás, Szőlőskör 50 km). Négyszeres Spartahtlon dobogós, 2016-ban harmadikként, 2017-ben másodikként, az ezt követő két évben pedig mindkétszer győztesként ért célba. Ultrabalatonon négyszer állt rajthoz és négyszer győzött! És tervezi az ötödik alkalommal való részvételt az utóbbi két rangos ultrafutó versenyen… (Kép forrása: https://www.runaway.hu/)

A mindig mosolygó Zsuzsi tehát az eddig elért eredményein túl is dédelget álmokat további sikerekről. Ez az év nem csak edzőváltást hozott az életébe, hanem az étrendjében is nagy lépésre szánta el magát.

„2020 áprilisától nem eszem állati eredetű élelmiszereket. Több tényező is befolyásolt abban, hogy ezt a döntést meghoztam. A Balaton Szupermaraton 2. napján álltam a váltóponton Bódis Tomit várva, mikor megjelent a mezőny első három futója. Már messziről láttam, hogy kik ők. Ami közös volt bennük, hogy mindhárom Sashegyi Gepárd és mindhárom vegán futó volt.

Aztán Tomival sokat beszélgettünk a vegánságról és arról, hogy mennyire jó hatással van a teljesítményére. A párom buddhista, ezért az ő hatására az „erőszakmentesség” elv miatt áttértünk a vegetáriánus életmódra, ami nem volt nagy változás az étkezésünkben, hiszen az elmúlt években egyre ritkábban került hús az asztalunkra. Majd április elején lesérültem. Csonthártyagyulladásom lett a sípcsontomban. Ekkor a megint a párom javasolta, hogy néhány hétig ne egyek semmilyen állati eredetű dolgot. Másfél héttel később felhívott az edzőm, Szabó Gábor, aki azt kérte, hogy a gyógyulásom érdekében ne egyek semmilyen állati eredetű élelmiszert egészen szeptember végéig, a célversenyemig, a Spartathlonig. Örömmel mondtam neki, hogy már 10 napja így étkezem.”

A legtöbb olvasót valószínűleg az érdekli legjobban, hogy tapasztaltak-e a sportolók változást az étrend módosítása után (erőnlét, állóképesség, közérzet, teljesítmény, esetleg alvás, étvágy, stb. terén).

„Az étvágyammal sose volt gond, így azt nagyon élveztem, hogy növényi értenden még többet ehetek, mivel ezeknek az ételeknek általában alacsonyabb a kalóriatartalma (az alacsonyabb zsírtartalom miatt). Az általános közérzetem is jobb lett, ritkábban éreztem magam fáradtnak, az ebéd utáni „kajakóma” is megszűnt. Az erőnlétem, teljesítményem nagyon sokat javult.

Már 2 éve voltam vegán, amikor új egyéni csúcsot futottam maratonon, majd pedig ugyanabban az évben sikerült szenior Európa-bajnoki, a következő évben pedig világbajnoki címet szereznem.

A hosszabb távú versenyek, edzések alatti állóképességem is sokat javult a jobb szénhidrát ellátottság miatt.” – sorolja lelkesen Szabi.

„Az első három hónapban nem éreztem semmi változást. Ám július végétől már igen. Az ausztriai edzőtáborban fáradhatatlannak éreztem magam. 236 km-t futottam egy hét alatt, de semmit nem éreztem.” – tudjuk meg Zsuzsitól.

Zolit szétveti az extra energia: „A teljes értékű növényi étrenddel egy teljesen más világba csöppentem. Tele lettem energiával, sokkal gyorsabban regenerálódtam, a teljesítményem is javult, nem találtam a határaimat! Ennek is van egy kis hátulütője: óvatosan kell bánni a terhelésekkel, én már a második fáradásos törésből gyógyultam ki (annak ellenére, hogy nincs csontritkulásom), ami annak köszönhető, hogy az izmok nagyon gyorsan regenerálódnak, de a csontok már nem tudják követni ezt a tempót 57 éves korban.”

Tominak a növényi étrend pozitívumai miatt jelenleg eszébe sem jutna visszatérni az állati eredetű ételek fogyasztásához. „Gyorsabbnak vélem a regenerálódásomat és semmilyen negatívumát nem érzem annak, hogy belevágtam a sokkal tisztább, adalékmentesebb étkezésbe. A vegán táplálkozás során jelentősen több antioxidáns, rost, ásványi só és vitamin kerül a szervezetembe. Korábban, ugyanilyen intenzitású edzés mellett nem voltam még ennyire gyors, persze ezt nem lehet feltétlenül csupán az étkezés kontójára írni.”

Mindig tanulságos, hogy milyen váratlan helyzettel, esetleg nehézséggel szembesülnek a kezdő vegánok az első napokban, hetekben – ha előfordul egyáltalán ilyen. Arról kérdeztük az ultrafutókat, hogy hogyan tudták ezeket áthidalni, milyen megoldást találtak ezekben a helyzetekben:

„Komolyabb problémákkal nem szembesültem, pedig akkoriban még nehezebb volt növényi étrenden élni, mint manapság, nem volt annyi elérhető vegán étel, étterem. Ebben az időszakban már amúgy is magamra főztem, így csak egy-két alapanyagot kellett kihagynom, vagy helyettesítenem. A futás közbeni frissítést nem igazán érintette, mivel az ilyen frissítők általában egyébként is növényi összetevőkből készülnek, és szénhidrát alapúak.” – meséli Beda Szabi.

„Aki ebbe belevág, készüljön fel arra, hogy az első két hétben nagyon sokat fog WC-re járni, mert a szervezete meg fog szabadulni egy rakás víztől, amit azért tárolt, hogy oldatban tudja tartani azt a sok feleslegesen bevitt sót, amit az állati eredetű táplálékkal vett magához az ember. Később is gyakoribb látogatója lesz a növényi alapon táplálkozó sportoló ennek a helyiségnek a magasabb rostbevitel miatt, de ez jó hatással van a bélflórára, ami az immunrendszer egyik pillére. Egyébként a teljes értékű növényi alapú étrend folyamatos kihívást jelent, ha nem otthon étkezik az ember. A hazai éttermek kevés kivételtől eltekintve nincsenek felkészülve erre, ezért jó előre meg kell tervezni az étkezéseket. Ez egy darabig nehéznek tűnik, de később már rutinná válik. Ez is egy kihívás, és azokat pedig nagyon szeretjük!” – avat be minket a kezdeti meglepetésekbe Vajda Zoli.

Fotó: Horace Langford Jr / Kép forrása: pvtimes.com – Badwater

Nagyon hasonló megállapításra jutott Maráz Zsuzsi is az éttermekkel kapcsolatban:

„Az első pár hét még könnyen ment. Itthon voltunk, hiszen akkor javában tartott a „maradj otthon” időszak. Aztán valahogy elfogytak a főzés ötletek és mivel kisvárosban élünk, itt a különleges, vegán élelmiszerek beszerzése sem olyan könnyű, mint a nagyvárosokban.  Szomorú voltam, mert mikor megnyitottak az éttermek és végre mehettünk volna valahová vacsorázni a családdal, rájöttem, hogy a városban sehol nem tudok semmit enni, ugyanis egy étterem sincs, ahol a vegánokra gondolnának. A másik nehézséggel akkor szembesültem, amikor nyáron leköltöztünk Balatonlellére, ahol Esztergomhoz hasonlóan egy étteremben sem volt vegán étel. Így maradt a főzés, ami egy bérelt kis nyaraló rezsóján nem volt nagy élmény. Azért nem haltunk éhen és igyekeztem változatosan és egészségesen főzni.”

Kép forrása: bodistamas.hu

“A vegán táplálkozás során nagyobb odafigyelést igényel már a bevásárlás is. Aki ezt a táplálkozást  követi, nehezebb helyzetben van abból a szempontból, hogy a boltokban korlátozottabb a termékválaszték vegán élelmiszerekből. Ami a főzést illeti, más eljárásokkal szükséges a vegán ételeket elkészíteni, melyek kezdeti nehézségeket okoztak. Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy sajnos még mindig nem elég elterjedt a vegán ételek készítése a legtöbb vendéglátóhelyen.” – olvashatjuk Tomitól saját hivatalos sportolói weboldalán. A megváltozott lehetőségek ellenére ő sem enged az elhatározásából és pontosan megtervezi, mit miért tesz:

“Alaposan utánajártam, hogy mit, hogyan érdemes fogyasztani. Egyre több vegán receptem is van, de az első hónapokban nagyon kívántam az állati eredetű ételeket. Az első két hónap volt a legnehezebb. A kedvenc ételeimről le kellett mondanom, de egyre könnyebb lett ezt elfogadnom és most már más kedvenc ételeim lettek.”

Kép forrása: bodistamas.hu

A többieket is megkérdeztünk arról, van-e olyan hagyományos étel, amit nagyon szerettek és „veganizálni” tudtak, vagy a növényi változatát valaki más el tudja készíteni számukra… Van-e új kedvenc növényi ételük, vannak-e új alapanyagok, fűszerek, amiket eddig nem használtak?

Zsuzsinak sok hagyományos kedvence van, például rakott kelkáposzta, rakott karfiol. Új kedvencei közé tartozik a mexikói Quesadilla, vagy az indiai ételek.  „Sok újdonsággal találkoztam az elmúlt fél évben, amit vegán barátoktól, vagy vegán facebook csoportokban kapott receptekből ismertem meg.”

Zoli szerint, ha valaki teljes értékű növényi étrendre vált, ne próbálja meg pótolni, helyettesíteni a korábbi ételeket: „Sok érdekes, finom étel van, ami élvezeti értékben teljes mértékben pótolja a korábban kedvelt ételeket. Számomra a legnagyobb meglepetés az volt, hogy a növényi alapú ételeknek önmagukban jó ízük van, nem feltétlen fontos fűszerekkel plusz ízt bevenni, nem úgy, mint a húsoknál. Evett már valaki minden ízesítés nélkül készült pörköltet? Ugye elég bizarr? Ehetetlen. Hogy a fűszerezés csodákra képes azt számomra az is bizonyítja, hogy egy vendégségben főztek nekünk vegán töltött káposztát. Először azt hittem elcserélték a lábast, mert teljesen olyan íze volt, mint a korábban jól ismert húsosnak, de nem így volt, csak ugyanazokat a fűszereket használták a töltelékhez. Minden új növényi alapú ételt szeretek, ezzel néha ki is akasztom a feleségemet, mert „ez is finom, az is finom”, akkor melyiket főzze. Azért van egy titkos kedvenc, a lencsés lecsó bio zöldségekből.”

Szabit is megihlette az indiai ízvilág, illetve még egy szavazat érkezett tőle az igazihoz megszólalásig hasonlító vegán töltött káposztára. 🙂 „Az egyik kedvencem a töltött káposzta, amit régen is nagyon szerettem, de szerencsére a „veganizált” változat legalább annyira finom (ha nem finomabb), mint a hagyományos. Eleinte egy barátom készítette el megrendelésre Karácsony előtt, de az utóbbi években már sikerült házilag is előállítani.

Az egyik kedvenc új növényi ételem a sörélesztőpehely, nagyon sokoldalúan használható, pástétom, szósz készíthető belőle, de sűrítőanyagnak is kiváló, ráadásul nagyon egészséges is, tele van B-vitaminnal. Sok olyan, főleg indiai fűszer van, amit korábban nem használtam, például tikka- és garam masala. Emellett sok olyan „köret” is van, amiket korábban nem ismertem, pl. kuszkusz, quinoa, bulgur, köles, hajdina.”

Étrendi naplót egyik sportoló sem használ. Bár Szabi kíváncsiságból egy-két jellemző nap adatait felvitte a cronometer alkalmazásba, de rendszeresen nem vezet nyilvántartást a bevitt táplálékokról. „Ami még engem is meglepetésként ért, hogy a fehérjebevitelem ezeken a napokon a WHO által ajánlott érték kb. kétszerese volt.”

Zoli mindig „érzésre” táplálkozik: „Ha éhes vagyok, eszem, ha csökken a testsúlyom, növelem a bevitt kalória mennyiségét.”

Kíváncsiak voltunk, hogy anyagilag látnak-e különbséget a hagyományos (nyugati) és a növényi étrend között. Ezzel kapcsolatban némileg megoszlanak a vélemények. Zsuzsinak az a meglátása, hogy az egészséges élelmiszer sajnos mindig drágább. Zoli már valamennyire árnyalja a kérdést: „Ha az ember nem csak szimplán növényi étrenden akar élni, hanem abból is a minőségit választja (bio gyümölcsök és zöldségek), akkor lehet, hogy egy kicsit drágább, de nem biztos, soha nem számoltam.” Szabi azt állítja, összeségében nincs különbség, sőt, ha az ember magára főz, még olcsóbban is ki lehet jönni, mint hagyományos étrenden. „Ha az ember többet jár étterembe, akkor nagyon sok pénzt el lehet költeni, ez kétségtelen, viszont ez nem csak a növényi értend esetén igaz.”

Fotó: Váry Krisztina

Sok „kezdő” vegán találja magát szemben értetlenséggel, megdöbbenéssel vagy hitetlenkedéssel, amikor a környezete tudomást szerez róla, hogy a megszokottól eltérő útra lép. Vajon hogyan alakult ez a Gepárdok esetében?

Tomi eltökélten, ugyanakkor kedvesen és finoman fogalmaz: „Ugyanúgy, ahogy felnőtt korban el lehet kezdeni futni, elhatározás kérdése és az étkezésünkben is radikális változást lehet eszközölni egyik napról a másikra. Ilyen újdonság lehet, ha elhagyjuk a húst (vegetáriánus táplálkozás) vagy az állati eredetű ételeket (vegán / növényi táplálkozás), ezzel némi fejtörést okozva a környezetünknek is.”

Zoli sokszor bizonyított már, ennek ellenére még mindig találkozik kétkedéssel: „Először nem tudták elképzelni, hogy így is lehet sportolni. (Én voltam az, aki két szelet hús közé beraktam egy harmadikat, szendvicsnek, majd egyik napról a másikra elhagytam az állati eredetű táplálékot.) Amikor látták az eredményeimet, kénytelenek voltak belátni, hogy működik a dolog, de mind a mai napig nem tudták elfogadni ezt a helyzetet.”

Szabi úgy látja, egyre jobban fogadják a családtagjai, csapattársai, futó ismerősei, hogy elkötelezte magát a növényi étrend mellett. „Eleinte még csodabogárnak számítottam, de most már a családom is nagyon elfogadó. Ha vendégségbe megyünk hozzájuk, mindig készülnek vegán ételekkel. Az edzőm, illetve futócsapatom egyre nyitottabb, előbbi már szinte teljesen növényi értenden van és a csapatban is egyre több a vegán, így a többiek is egyre jobban elfogadják ezt a „hóbortot”, sőt látják, hogy komoly eredményeket is lehet így elérni.”

Zsuzsi nagyon szerencsés: „Az edzőm szintén vegán, a barátaim gyorsan elfogadták, a családtagjaim pedig ebben is mellettem állnak. A párom ebben is a legnagyobb támogatóm, hiszen nagyrészt ő főz.”

Kép forrása: dorogisport.hu

Profilunkból adódóan számunkra különösen érdekes kérdés, hogy a növényi étrend mellett foglalkoztat-e valakit az etikai (állatvédelmi) és/vagy környezetvédelmi vonatkozása is a veganizmusnak. Zsuzsit egészen biztosan megérintette a téma:

„Természetesen. Sőt. Bár, a kezdetekkor még nem a környezettudatosság, vagy az állatvédelem volt a fő indok, hogy a vegánság felé nyitottam, hanem a teljesítmény növelés és a regeneráció támogatása volt a fő motivációm, de ahogy haladtam ezen az úton, egyre több dokumentumfilmet láttam és cikket olvastam a témában. Elképedve láttam, hogy a húsipar pl. a haszonállatok takarmányozása, majd feldolgozása végett mekkora kárt okoz a környezetünkben. A nagyüzemi állattartásban az állatok a rövid életük során borzalmasan szenvednek. Iszonyúan megviseltek azok a képek, ahol bemutatják, hogy ezeknek az érző lényeknek miattunk, az ember miatt kell ilyen fájdalmakat elviselniük.” (Kép forrása: pinterest.com)

Zoli hasonlóan gondolja: „Természetesen foglalkoztat, látva azokat a körülményeket, ahogy az állatok „tömegtermelése” folyik. Sajnos túl nagy üzlet az élelmiszeripar ahhoz, hogy ez hosszú távon megváltozzon.” (Kép forrása: pinterest.com)

Szabit, mint egyesületünk egyik legaktívabb tagját is idézzük: „Igen, foglalkoztat, bár nem csak ez volt a kiváltó ok, amiért vegán lettem. De ahogy egyre jobban beleástam magam a témába, láttam a hús- és tejipar borzalmait, és ez csak megerősített a döntésem helyességében. Már évek óta tagja vagyok a Vegán Állatvédelem Egyesületnek, önkéntesként segítem a csapatot. Részt veszünk tájékoztató kampányokban, előadásokat tartunk, eseményeket szervezünk, illetve utcai aktivista megmozdulásokon, békés demonstrációkon is ott vagyunk.” (Kép forrása: pinterest.com)

Megkérdeztük, hogy van-e olyan könyv, cikk vagy film, ami (nagy) hatással volt rájuk, és szívesen megosztanák másokkal, esetleg szeretnék, ha többekhez eljutna.

Zoli és Szabi mindketten ajánlják a következő könyveket, amelyek egészségügyi megközelítésben foglalkoznak a növényi táplálkozással:

Thomas M. Campbell, T. Colin Campbell: Kína-tanulmány

Michael Greger – Gene Stone: Hogy ne halj meg – Tudományosan bizonyított módszerek, amelyekkel megelőzhetjük és visszafordíthatjuk a betegségeket

Szabi további ajánlásai: „A hazai kiadványok közül nagyon ajánlom Dr. Iller Barbara Növényi étrend a teljes életért – Az orvos szemével, illetve Varga Balázs Fehérjemítosz című könyvét. Filmek közül az egyik kedvencem a The Game Changers (producer: James Cameron), ami profi vegán sportolók mindennapjait mutatja be rendkívül érdekfeszítő módon. Aki pedig klímavédelmi kérdésekre is nyitott, azoknak nagyon ajánlom az Endgame 2050 című filmet (producer: Moby; magyar felirat kiválasztható a beállításoknál), ami azt a kérdést feszegeti, hogy mi vár ránk 2050-ben, ha most nem cselekszünk a Föld megóvása érdekében.„

https://www.endgame2050.com/

Tomi a saját, „Vegán táplálkozás és Ultrafutás” című blogbejegyzésében sorolt fel néhány kutatási eredményt, amelyek bizonyítják, hogy nincsenek hátrányban a vegán módon étkező állóképességi sportolók a húst vagy tejtermékeket is fogyasztó sportolókkal szemben.

Zsuzsi nem szeretne senkit megtéríteni, csak példát mutatni. A bizonytalankodókat viszont bátorítja: „Nincs mit veszíteni. Ki kell próbálni.”

Mit tanácsol Szabi azoknak, akik nyitottak a növényi étrend vagy a vegán életmód iránt, de egyelőre még hezitálnak?

„Azt, hogy ne hezitáljanak, hanem hozzák meg a döntést, és legyenek vegánok. 🙂 Manapság már nagyon könnyű ezt meglépni, rengeteg növényi étel, alapanyag elérhető, gombamódra szaporodnak a vegán éttermek is (igaz, az éttermek jellemzően még inkább csak a fővárosban). Átlagos boltokban is beszerezhető hétköznapi alapanyagokból (gabona, zöldség, gyümölcs, diófélék és magvak) és azok végtelen kombinációjából egyszerű, mégis laktató és finom fogásokat készíthetünk. Emellett rengeteg tudományos publikáció, cikk, tanulmány elérhető már az interneten, ami bizonyítja, hogy nemcsak, hogy lehet élni teljes értékű növényi étrenden, de hosszú távon ez a legegészségesebb és legfenntarthatóbb étrend. És természetesen bármikor kérhetnek segítséget a már gyakorlott vegánoktól. Számos erre szakosodott Facebook csoport van, és rendszeresen vannak kezdőket segítő események is, ezekről a Vegán Piknik nevű csoportban lehet első kézből értesülni. Éppen most indul újra például a világszerte egyre népszerűbb Veganuár mozgalom, ami minden év elején egy 1 hónapos kihívás, és rengeteg program, valamint támogató csoport várja az érdeklődőket.”

pixabay.com

Érdemes Zoli intelmeit megfontolni: „Ha be akarsz lépni egy új világba, itt az idő! Teljesen meg fog változni az életed minősége, nemcsak mint sportolónak, de a hétköznapokban is. Ez az út tele lesz kihívásokkal, mert itthon elég nehéz így élni, főleg télen, amikor kevesebb a zöldség és a gyümölcs, de kis odafigyeléssel meg lehet oldani.

Ne felejtsük el azonban azt a tényt, hogy „vegán” módon lehet sokkal egészségtelenebbül is élni, mint ha húsevő lennél. Az ne várjon javulást, aki úgy gondolja, hogy ha elhagyja az állati eredetű táplálékot, akkor annyi pizzát, csokit, rizst és sült krumplit ehet, amennyi csak belefér, mert ettől csak romlani fog az egészségi állapota. (Kép forrása: freepik.com)

Ezért nem szeretem a „vegán” szót, a „teljes értékű növényi alapú étrend” (Whole food plant based diet) sokkal jobban kifejezi a lényeget, hogy mitől várhat javulást az ember. Néhány ökölszabály: minél kevésbé legyenek az ételek feldolgozott alapanyagból (fehér liszt, cukor, stb.); lehetőleg válasszunk bio-t; „Varietas delectat” – legyen sok színű az ételünk; ne feledjük, a zöldségeknek és gyümölcsöknek önmagukban is jó ízük van, nem kell túlfűszerezni őket.” Emellett Zoli ajánlja még az Orvosok a Fenntartható Egészségért Facebook oldal figyelemmel kísérését.

Az a bizonyos (mindenmentes) szülinapi torta… 🙂 Kép forrása: vegansweet.hu

Végezetül szeretnénk néhány záró gondolatot idézni, valamint megköszönni mind a négy türelmes, lelkiismeretes sportolónak, hogy rászánták idejüket, energiájukat a kérdéseink megválaszolására. További szép sikereket, eredményes futásokat és kedves emlékeket kívánunk Nektek a jövőben is! 🙂

„A környezetvédelem, az állatok szeretete mind nagyon fontos, de az egészségvédelem fontossága az, amit kiemelnék még ebben a témában. A legnagyobb kincsünk az egészségünk. A vegán életmód pedig az út az egészséges élet felé.” – Maráz Zsuzsanna

„Biztosan állítható, hogy a tudatosabb szemlélet jót tesz az önismeretnek és az egészséges önbizalomnak, nem csak a testnek, de a léleknek is.” – Bódis Tamás

„Mint a sporthoz is, ehhez is kitartás szükséges, de rövidesen megjön az eredménye. Sokkal könnyebb úgy életmódot váltani, ha az egész család megteszi, akkor nem kell külön főzni a különcnek.” – Vajda Zoltán

„Aki úgy dönt, hogy vegán lesz, minden szempontból jó döntést hoz. Jót tesz az állatokkal (akik sajnos a legnagyobb áldozatai a jelenlegi nyugati életstílusnak), jót tesz a Földdel (egyéni szinten ez az egyik legjelentősebb hatású és legkézenfekvőbb döntés a klímavédelem szempontjából), jót tesz a saját egészségével, illetve ha sportolóról van szó, akkor pedig még többre lehet képes, mint korábban vegyes étrenden.” – Beda Szabolcs

Ha te is elindulnál az úton, de nem tudod, hogyan kezdj bele, neked szól ez a korábbi bejegyzésünk:

Az összeállítást készítette: Váry Krisztina