Kecsita

Kecsita, 15 éves kecskeasszonyság, aki a Noé menhelyen tengeti nyugdíjas napjait békében, szeretetben, így a történet mindenképp happy endes lesz. De szeretném elmesélni nektek, honnan s hogyan került ő ide. Mert Kecsita szerencsétlen áldozata és végül szerencsés túlélője nem csak a tejiparnak, de a házi tej mítosznak is.

Tovább…

Mi a baj a mézzel?

Ha megkérdezik, miért nem eszem mézet, azt szoktam válaszolni, „ugyanazért, amiért a koldus papírpoharából sem veszem ki az aprót, noha néha jól jönne: mert nem nekem gyűjtötte.” Mások ugyanerre a kérdésre azt felelik, a méz nem vegán. Mire jön a kérdés: miért nem? Tovább…

Nem elég a nagyobb ketrec

Amikor az emberek tudomást szereznek arról, milyen borzalmas dolgok történnek az állatokkal, a leggyakoribb reakciójuk ez: „nem szabadna kegyetlenkedni velük” vagy „csak úgy szabadna állatokat használni, ha jól bánnak velük”. A használat tehát nem baj, csupán a kegyetlenkedést kellene betiltani. Ezen alapszik számos nagy állatvédelmi szervezet tevékenysége. Azért lobbiznak, kampányolnak például, hogy a tyúkokat nagyobb ketrecekben tartsák, vagy ketrecek helyett nagyobb termekben. Ez az úgynevezett állatjóléti megközelítés. Ezzel szemben az állatjogi megközelítés azt a kérdést teszi fel: Van-e jogunk egyáltalán arra, hogy fogva tartsuk és megöljük az állatokat? Van-e jogunk egyáltalán használni őket? Tovább…

Mi a baj a tejjel?

De azért a tejről és a tejtermékekről csak nem kell lemondani?! – mondják – Hiszen a tehenek oly bőségesen ontják magukból, hogy teljesen ésszerű, hogy fogyasztjuk…
Fájdalom, ez nincs így. A szarvasmarha, ahogy minden más emlős is, csupán az utód megszületése után termel tejet egy relatíve rövid ideig azzal a céllal, hogy az első hónapokban azzal táplálja a kicsinyét.
Szöges ellentétben azzal, amit a tejipar akar elhitetni velünk durva reklámkampányaival, a tehén tej NEM létfontosságú élelmiszer az ember számára, ahogyan nem is ajándék a tehenektől.

Tovább…