Daganatos betegségek, 2-es típusú cukorbaj, szélütés, fertőzések, vese-, szív-, légzőszervi és májbetegségek – aki bifszteken, hamburgeren, felvágottakon él, mindezeknek könnyebben eshet áldozatul.
A Bethesdában (Maryland állam, USA) működő Országos Egészségügyi Intézetek rákkutatással foglalkozó tagintézete, a National Cancer Institute kutatói 536 ezer, 50–71 éves korú férfi és nő étkezési szokásait kísérték figyelemmel 16 éven át, összesen mintegy 128 ezer halálesetet értékeltek. Arash Etemadi és munkatársai kifejezett összefüggést mutattak ki a vörös húsok fogyasztása és az összesített, illetve az egyes betegségekhez rendelt halálozási mutatók között. A tekintélyes British Medical Journalben 2017 májusában közreadott eredményeik szerint a vizsgált népességnek abban az egyötödében, amelyik a legtöbb vörös húst fogyasztotta, 26%-kal többen haltak meg a felsorolt betegségek valamelyikében, mint a legkevesebb vörös húst fogyasztó egyötödnyi részpopulációban.
A vörös húsban gazdag étrend az idült májbetegségekkel összefüggő halálozásra hatott a legerőteljesebben (itt több mint kétszeres volt a növekedés), de a légzőszervi betegségek, a cukorbaj és a vesebetegségek okozta halálozást is nagymértékben növelte. Egyetlen kivétellel (Alzheimer-kór) a többi betegségcsoporthoz kapcsolódó halálozásban is a vöröshús-fogyasztással párhuzamos változásokat találtak az egyes étrendi csoportok összehasonlításakor.
A nagyszabású vizsgálat alapján az eddiginél is határozottabban állíthatjuk, hogy a vörös húsok feldolgozatlan formában (pl. sertés- és marhasültek, hamburger, belsőségek) vagy felvágottként, hot dogként, kolbászként fogyasztva súlyosan károsítják az egészséget, rontják az életkilátásokat. Ugyanakkor ebben a vizsgálatban a fehér húsok (baromfihúsok, halak) nagyobb mérvű fogyasztása – azonos mértékű összesített húsfogyasztás mellett – a halálozási mutatók javulásával járt együtt. Ez mindenképpen amellett szól, hogy a fehér húsok egészségesebbek a vörös húsoknál, de természetesen nem következik belőle az, hogy a húsmentes étrendhez képest is egészségesek lennének.
A szerzők megállapítják: „Ez az eddigi legnagyobb vizsgálat, amely kimutatta a különböző okokra visszavezethető halálozás összefüggését a feldolgozott és feldolgozatlan vörös húsok fogyasztásával. Eredményeink aláhúzzák a hemhez kötött vas, valamint a táplálékkal fölvett nitrátok és nitritek fontosságát a vöröshús-fogyasztáshoz társuló egészségi kockázatok hátterének feltérképezésében.„
Az egyik fő tényező tehát, amelyre a bethesdai munkacsoport felhívja a figyelmünket, a vér és az izmok oxigénszállító, oxigénkötő fehérjéinek (hemoglobin, mioglobin) kofaktorában, a hemben lévő vas, amelyet a vegyes étrenden élő ember döntően hústermékekkel vesz magához. A statisztikai elemzések azt mutatták, hogy a halálozási mutatók vöröshús-fogyasztással kapcsolatos romlásáért legalább 10%-ban (daganatos betegségek) és legfeljebb 34%-ban (vesebetegségek) a hemhez kötött vas fokozott bevitele lehet felelős. Amikor külön elemezték a feldolgozatlan húsok fogyasztásának a halálozásra gyakorolt hatását, azt találták, hogy az átlagosan ötből egy esetben (20,8%-ban), de a daganatos halálozást tekintve háromból egy esetben (32,7%-ban) a hemhez kötött vas rovására írható.
A nitrátokat és nitriteket a feldolgozott húsáruk pácolásához, tartósításához használják. A feldolgozott húskészítményekkel bevitt nitrátok és nitritek a cukorbaj, a vesebetegségek és a légzőszervi betegségek halálozási mutatóinak romlásához járultak hozzá a legnagyobb mértékben. Az összesített halálozásnak a feldolgozott vörös húsok okozta romlása kettőből egy esetben (50,1%-ban) a nitrát- és nitritbevitelnek tulajdonítható a bethesdai kutatók elemzése szerint. Más kutatásokból úgy tudjuk, hogy a növényi eredetű nitrátok előnyösek lehetnek, elsősorban a szív és az érrendszer számára.
A fenti vizsgálatnak nem volt tárgya a növényi alapú étrendnek az életkilátásokra gyakorolt hatása. Egy másik elemzés azonban, amelyet az Arizona állambeli Mayo Klinika munkatársai közöltek tavaly májusban, azzal a következtetéssel zárult, hogy a vörös húsok fogyasztása egészségügyi szempontból káros a növényi alapú étrendekhez képest: „Az eredmények alapján az orvosok jól teszik, ha arra biztatják a betegeiket, hogy minél kevesebb állati eredetű terméket fogyasszanak, s hogy a vörös húsokat – beleértve a vörös húsból készült feldolgozott termékeket is – növényi élelemmel helyettesítsék.”
Jó hír, hogy egy nemrég megjelent beszámoló szerint Amerikában az elmúlt évtizedben 20%-kal csökkent a húsfogyasztás, és még a nagy húsipari cégek vezérkara is úgy látja, ideje elmozdulni a növényi eredetű fehérjék felé, így aztán kezdenek tőkét befektetni növénytermesztésre alapozó startup vállalkozásokba.
A Google ügyvezetője, Eric Schmidt tavaly a növényi élelmiszerek forradalmát hirdette meg, felismervén, hogy egyre többen pártolnak át a húsféléktől a növényi fehérjeforrásokhoz. Mivel izomfejlesztésre is jobbnak tűnik a növényi fehérje az állatinál, a fitnessz és a testépítés megszállottjai között napról napra népszerűbbek a tejsavó helyett növényi forrásokból előállított fehérjekoncentrátumok.
A British Medical Journalben megjelent tudományos közleményt a Rise of the Vegan blog írását felhasználva ismertette: Garai Attila
