Gary L. Francione jogász és egyetemi tanár. Ő volt az első, aki állatjogot tanított egy amerikai jogi iskolában. Emellett tanít emberi jogokat, büntetőjogot, büntetőeljárásokat és jogi filozófiát. Állatjogi témában több könyve jelent meg, pl.: Animals, property and the law (1995); Rain without thunder(1996); Animals as persons (2008).
Amikor az állatok jogairól beszélünk, pontosan milyen jogokat szeretnénk nekik kiharcolni?
GLF: A magam részéről ez alatt az arra való jogukat értem, hogy ne kezeljék őket valaki tulajdonaként. Másként fogalmazva: a jogukat arra, hogy non-humán személyekként tekintsünk rájuk. Ennek az egyetlen jognak az elismerése maga után vonja az állatok használatának teljes beszüntetését.
Miért olyan fontos, hogy tulajdonként vagy személyként tekintünk az állatokra?
GLF: Amennyiben valakire tulajdonként tekintünk, az azt jelenti, hogy az értékét mi határozzuk meg, s nem ismerjük el annak saját, önmagáért való értékét, ami független a mi megítélésünktől. Amikor egy élőlényre tulajdonként tekintünk, akkor az illetőt úgy fogjuk fel, mint „tárgyat”, mint „valamit”. Pontosan ez az a tényező, ami lehetővé teszi az állatok kizsákmányolását. Továbbá abból fakadóan, hogy az állatok az emberek tulajdonai és hogy az érdekeik védelme pénzbe kerül: az állatjóléti törvénymódosítások és reformok által szolgáltatott védelem mindig nagyon-nagyon alacsony szintű lesz.
Mi lenne a következménye annak, ha az állatok megkapnák azt a jogot, amiért küzdünk?
GLF: Ha felismernénk, hogy az állatok non-humán személyek, akkor felhagynánk a kizsákmányolásukkal. Ennyi. Többé nem fogyasztanák és viselnénk őket, s nem használnánk többet tudományos, szórakoztatási vagy egyéb célokra. Gondoskodnunk kellene minden már élő háziállatról, de nem szaporíthatnánk őket többé – ebbe a kutyák, macskák és egyéb házikedvencek is beletartoznak. Ami pedig a vadonélő állatokat illeti, békén kellene hagynunk őket és az élőhelyeiket.
Milyen akadályok állnak ennek a változásnak az útjában?
GLF: Sok akadály áll az útban: önzés, kapzsiság, hatalmas erőszak-tolerancia és az a vélekedés, mely szerint az ember felsőbbrendű. Ez a négy jut elsőként az eszembe. Szeretjük az állati eredetű élelmiszereket és ruhadarabokat, és azt hisszük, morálisan elfogadható állatok milliárdjainak szenvedését és halálát okozni a mi messze nem létfontosságú igényeink érdekében.
Mi az az abolicionista mozgalom?
GLF: Az abolicionista álláspont (1) az állatok használatának teljes eltörlését támogatja és elutasítja az állatok kizsákmányolásának szabályozását, (2) azon alapszik, hogy az állatok érző lények és nem tartja mérvadónak, melyik milyen értelmi szinten áll, (3) a vegán életmódot tartja erkölcsi minimumnak, (4) elutasítja az erőszak minden formáját, tehát az állatjogi aktivizmus terén is kizárólag a kreatív, erőszakmentes vegán ismeretterjesztést támogatja. Akik szeretnék jobban megérteni az abolicionista mozgalmat, látogassák meg a honlapomat: abolitionistapproach.com
Mit tanácsolsz azoknak, akik segíteni szeretnének az állatokon?
GLF: Három dolgot tanácsolok: (1) váljanak vegánná, vagyis hagyjanak fel az állati eredetű élelmiszerek, ruhák stb. fogyasztásával, (2) vegyenek részt kreatív, erőszakmentes vegán felvilágosító munkában formális (pl.: iskolákban) és nem formális keretek között is (családi és baráti körben), (3) fogadjanak örökbe egy hontalan állatot (vagy akár állatokat, ha módjukban áll).
