Múlt héten a Facebook oldalunkon az adó 1% felajánlásra irányuló posztunk alatt valaki kommentben megjelölte a „C” választ. Ezért foglalkozunk most kicsit ezzel a témával.
Nem, nem fognak túlszaporodni a szarvasmarhák, sertések, baromfik.* És eltűnni se fognak egy ideig még. (Pláne nem mindezt egyszerre…) A világ – sajnos – nem lesz máról holnapra vegán (annak ellenére, ahogy azt a South Park idevágó epizódja sugallni szerette volna). Viszont, ahogy egyre többen felismerik a növényi étrend és a vegán életmód előnyeit (állatra, emberre és a környezetre nézve egyaránt), annál inkább csökkenni fog a kereslet az állati eredetű élelmiszerek iránt, de aránylag LASSAN. A tenyésztőknek látniuk kell majd, hogy a gyártók, forgalmazók egyre kevesebb állati eredetű élelmiszert dolgoznak fel és értékesítenek, így csökkenni fog az igény az élőállat „előállítására” is. Márpedig akkor nem fognak ugyanennyi állatot tenyészteni, hiszen a tenyésztőknek figyelembe kell venniük, hogy nem fogják tőlük megvásárolni. Ez nem fogja váratlan helyzet elé állítani az állattenyésztőket. Ez a tendencia már most világosan látható, van idejük felkészülni és profilt váltani. Aki követi a piaci igényeket és időben felismeri, hogy változtatni kell, az talpon marad. Ez így működik és van is már rá példa szép számmal.
*Pont hogy számukat tekintve már most uralkodnak a „haszonállatok” a bolygón, és nem azért, mert a vegánok miatt a nyakunkon maradnak. Hanem azért, mert a hagyományos étrend miatt mi, emberek bődületes mennyiségben tenyésztjük őket. Az megvan, hogy a haszonállatok mennyivel vannak többen, mint a vadon élő állatok? Micsoda…? Többen vannak?? Az meg hogy lehet? Sajnos így van: egyes források szerint a bolygón napjainkban élő emlősök 96%-a együttesen haszonállat és ember. A haszonállatok aránya az összes emlőst tekintve 60%-ra, a vadállatoké mindössze 4%-ra tehető. Más források ennél is döbbenetesebb számokat mutatnak, amelyek szerint az arány 99% (haszonállatok és ember) az 1%-kal (vadállatok) szemben. A szárnyasok esetében sem rózsás a helyzet, megközelítőleg 2/3 arányban vannak a baromfik és kevesebb mint 1/3 arányban a vadmadarak.
Az a különös, hogy az emberek rendre olyan állatok eltűnésének eshetősége miatt fejezik ki bánatukat, amilyenekkel valószínűleg semmi más kapcsolatuk nincs, mint hogy az illetők tányérjára kerülnek. Nem kapcsolják össze, hogy az élelmezési célból tenyésztett és tartott állatok kiszolgálása miatt rohamosan pusztulnak olyan élőhelyek, amelyek több ezer más fajnak (növénynek és állatnak egyaránt) adnak otthont. Ezek a fajok százával, ezrével tűnnek el a bolygóról és ezzel a mi saját létünket is kockáztatjuk, hiszen jelenleg egyirányú úton haladunk a biológiai sokféleség elvesztése és az ökoszisztéma összeomlása felé. Ezekért a fajokért miért nem aggódnak ugyanezek az emberek?
Vagy más megközelítésből: miért baj, ha olyan, ember által „nemesített” fajták tűnnek el, amelyek az ember nélkül kvázi életképtelenek lennének a szabadban? (Ez utóbbiról egyébként mi nem is vagyunk teljesen meggyőződve, ez egy szintén az említett hozzászóló érveléséből vett gondolat.)
Érdekesség még, hogy a halakat valahogy sosem említik, ha szóba kerül a túlszaporodó állatpopuláció. Mondjuk realitása ennek sem lenne sok, jóformán már napjainkra kifosztottuk a vizeinket. Arról nem is beszélve, hogy többek között az állattartás során keletkező trágya holt zónák kialakulását okozza az óceánokban. Na ott tényleg inkább a kihalás fenyeget, mint a túlszaporodás.
Összegezve: nem jól átgondolt érv a veganizmus ellen, hogy a haszonállatok „elszabadulnak és átveszik a hatalmat”, egyúttal ki is halnak, biztos, ami biztos, és akkor ezt jól megcsinálták a vegánok. (Nem. ;-))
Váry Krisztina
