Bezárta a népszerű orosz éttermét Natasa, miután felhagyott a húsevéssel. Ma már vegán, és képtelen lenne állati eredetű ételeket kínálni.
Budapest központi helyén, egy árnyas téren áll a Matrjoska étterem és bisztró. Eddig számtalan fiatal és idősebb, magyar és külföldi vendég élvezte a jellegzetes orosz fogásokat. Most, ha arra járnak, a nyitott ajtó helyett egy tábla fogadja őket: az étterem bezárt. Nem azért, mert kicsi volt a forgalom. Nem azért, mert kevés volt a bevétel. Hiszen egyre többen adták egymásnak a kilincset. A válaszról Natasa, a tulajdonos mesél.
– Mindig szerettem főzni, bár sokáig egészen más területen dolgoztam. A barátaim folyamatosan biztattak: Natasa, nem szabad, hogy csak hobbi legyen a sütés-főzés! Így elvégeztem egy vendéglátóipari és szakács képzést. Tervezgetés, bátorsággyűjtés, megbízható csapat toborzása következett, majd egy nagy ugrás az újba, és megnyitottam a Matrjoskát! Orosz származásom miatt is egyértelmű volt, hogy ilyen jellegű ételekkel szeretném megismertetni a vendégeket.
Eleinte csupán néhány féle ételt szolgáltunk fel, majd egyre bővült a kínálat. Legkedveltebb fogásunk a pelmenyi volt, ez egy orosz tésztaféleség, többféleképpen variálható, húsos töltelékkel.
– Azt gondolhatnánk, egy igazi sikersztori, amikor a régóta vágyott álom valóra válik. Mégis jött egy váratlan fordulat…
– Amit akkor sem bánok, ha szomorúságot is magával vonzott! Mert a legfontosabb döntés szívből jött. A párommal együtt megismerkedtünk egy Kung-fu irányzattal – de ne a harcias edzést képzeljétek el, ez egy kifejezetten békés változat, amit gyakoroltunk. Ennek filozófiája és gyakorlata a húsmentes életet foglalta magában. Egyik nap a párom kinyitotta a hűtőszekrényt, és így szólt: pazarolni sosem szerettünk, hát együk meg, ami benne van, a maradékot ajándékozzuk el, de többé nem lesz itthon húsos étel, az biztos!
Teljesen egyetértettem vele. Egy ideig mindketten vegetáriánusok voltunk, majd én eggyel tovább léptem. Rátaláltam egy vegán csoportra, és az ő internetes oldalukon egy fotóra a nagyüzemi tejtermeléstől szenvedő tehenekkel. Máig bennem él a kép és a felirat: „Gyászoló anyukák”. Nekem három gyermekem van, kettő már felnőtt, egyikük kamaszkorú. Belegondoltam, milyen érzés lett volna, ha elszakítják tőlem őket nem sokkal a születésük után, és soha nem látom többé? Nem is volt több kérdésem – vegán lettem.
– Ekkor már jónéhány éve működött a Matrjoska, ahová mindig örömmel érkeztél. Ám ezután nem lehetett könnyű úgy belépni, hogy az elveiddel teljesen ellenkező a kínálat.
– Ha csak tudtam, elkerültem, hogy átlépjem a konyha küszöbét, amikor épp nyers hús érkezik, vagy nekikezdenek feldolgozni. Eleinte kitérő válaszokat adtam a munkatársaknak, majd nyíltan elmondtam, én már máshogyan élek.
– Meddig lehet elviselni egy ilyen kettősséget?
– Nem sokáig, bár próbáltam kitartani, hiszen kicsit olyan nekem a Matrjoska, mintha a gyerekem lenne. Az utolsó szegletig benne vannak a terveim, a munkám, a szeretetem. De egyre kevésbé tudtam azonosulni az állati eredetű kínálatunkkal. Közben az egész családom nagy változásokat élt meg: mindhárom gyerekem vegetáriánus lett, és a legkisebb, bár imádta a kakaót, de egy fenntarthatósági film hatására már szinte teljesen vegánra váltott. Néha még eszik egy kevés sajtot, de ezt leszámítva csak növényi étkeket. A párom egyelőre vegetáriánus, de már ez is sok-sok előnnyel járt: a korábbi 110 kilójáról 96-ra fogyott, jóval energikusabb, nyugodtabb.
– Te milyen változásokat tapasztaltál magadon? Aki rád néz, láthatja, harmóniát sugárzol.
– Valóban, a legfontosabb tapasztalatom az lett, hogy sokkal kevésbé idegesítenek fel egyes helyzetek. Belső béke teremtődött bennem. Elmúlt a fáradtság, megnőtt az életerő. Az érzékszerveim kifinomultabbak lettek, ezzel is összefügg, hogy az étteremben a korábban étvágygerjesztőnek tűnő illatok kellemetlen szagokká váltak. A látásmódom pedig kitágult, észrevettem a világ összefüggéseit, a tetteink következményeit.
– Ekkor, egy reggelen történt az igazi hátraarc.
– Felébredtem, ránéztem a páromra és kijelentettem: nem tudom továbbvinni a Matrjoskát. Képtelen vagyok belépni és azt adni, amit legszívesebben megszüntetnék! Ő kissé bizonytalanul vette tudomásul a döntésemet, hiszen nem láthattuk, mi következne ezután. De jól ismer, tudja, ha én egyszer elhatározok valamit, akkor nincs több kételkedés vagy visszafordulás.
– A vendégekkel egy rövid videóban osztottad meg a hírt. Gondolom, sokan csalódottan látták.
– Rengeteg visszajelzést kaptam, megkerestek, írtak, csodálkoztak. Egyesek még őrültnek is gondoltak, mások együttéreztek. A végső takarítás, rámolás még most is tart. Ahhoz hasonlítanám, mint amikor véget ér egy szerelem. Már kihűltek a forró érzelmek, de a nosztalgia valahol benned él. Visszafordulni nem akarsz, elengedni fáj. A jövő még kérdőjel előttem. Egyvalami biztos: örökké vegán leszek. Így vagyok önmagam, és ez a legfontosabb!
