A máig legnagyobb vizsgálat rámutat a tenyésztett állatállomány hatalmas ökolábnyomára. Bár az elfogyasztott kalóriák mindössze 18%-át teszik ki az ebből származó élelmiszerek, a mezőgazdasági területek 83%-át állattenyésztésre használjuk.
A Science folyóiratban publikált tanulmány egy kiterjedt adatbázist hozott létre, mely 119 ország 40 000 farmjának adatait tartalmazza, a 40 leggyakrabb fogyasztott élelmiszerre nézve, melyek az összes elfogyasztott táplálék 90%-át teszik ki. Az élelmiszerek teljes környezeti hatását, a farmtól a tányérig megtett útját tanulmányozták, így a földhasználatot, a klímaváltozással összefüggésbe hozható kibocsátásokat, az édesvíz felhasználást, a vízszennyezést (eutrofizáció), és a légszennyezést (savasodás) is figyelembe vették.
„A növényi étrend valószínűleg a legjobb módja annak, hogy a környezeti terhelésünket csökkentsük, nem csak az üvegházgázok tekintetében, de a globális savasodás, az eutrofizáció, a földhasználat és az édesvízhasználat tekintetében is” – mondta Joseph Poore (University of Oxford, UK) vezető kutató. „Jóval nagyobb hatása van, mint ha kevesebbet repülnénk, vagy elektromos autót vásárolnánk”, hiszen ezek mindössze az üvegházgázok kibocsátását csökkentik.”
A kutatás szerint a hús és a tejtermékek elhagyásával a globálisan mezőgazdálkodásra fordított terület mérete több mint 75%-kal csökkenthető lenne – ez az Egyesült Államok, Kína, az Európai Unió és Ausztrália együttes területével egyezik meg – amellett, hogy a világ népességének élelmezése megoldott lehetne. A természetes területek mezőgazdasági területekké alakítása a jelenlegi tömeges kihalások fő oka.
A kutatás a különböző előállítási módok közötti nagy eltérésekre is rámutatott az egyes élelmiszerekre vonatkozóan. Például az erdőirtással létrejött területeken tartott húsmarhák tenyésztése 12-szer annyi üvegházgáz kibocsátással és 50-szer annyi földhasználattal bír, mint a természetes legelőkön legeltetett állatoké. Ugyanakkor, ha a marhahúst növényi fehérjékkel, mint pl. a borsóval hasonlítjuk össze, a különbség óriási: még a legkevésbé környezetterhelő marhahús előállítása is 6-szor annyi üvegházgáz kibocsátással és 36-szor annyi földhasználattal jár.
Poore szerint a farmok eltérő környezetterhelése az ártalmak csökkentésre is alkalmat ad, anélkül, hogy a világ teljes népességének azonnal tisztán növényi étrendre kellene váltania. Ha a legnagyobb ökolábnyomú húst és tejtermékeket növényi élelmiszerekkel kiváltanánk, még mindig az összes hús és tejtermék elhagyásával járó előnyök 2/3-át élvezhetnénk.
A tanulmány egyik meglepetése az édesvízi haltenyésztés magas környezetterhelése volt, mely az elfogyasztott édesvízi halak 2/3-át adja Ázsiában és 96%-át Európában, és melyet eddig relatíve környezetbarátként tartottunk számon. „A halak ürüléke és a nem elfogyasztott táp a tó alján összegyűlik, ahol az oxigénhiány következtében beindul a metántermelés”, mely egy jelentős üvegházgáz, mondta Poore.
Professzor Tim Benton (University of Leeds, UK) szerint „ez egy igazán hasznos tanulmány. Hatalmas mennyiségű adatot gyűjtött össze, melyek még megalapozottabbá teszik a következtetéseket. Mind az élelmiszereink előállítása, mind a fogyasztásuk mind pedig az élelmiszer-pazarlás fenntarthatatlan globális szempontból. Ha az egyre nagyobb arányú elhízásra gondolunk, az étrendünk megváltoztatása – kevesebb állati eredetű termék és több zöldség és gyümölcs fogyasztása – mind a saját egészségünk, mind a bolygó egészsége szempontjából rendkívüli potenciállal bír.”
Tehéncsorda egy illegális településen a Jamanxim National Forest területén, Para államban, Észak-Brazíliában, 2009. november 29-én. 1,3 millió hektáros területével a Jamanxim National Forest jól tükrözi az amazóniai állapotokat, ahol több ezer hektár erdő esett már áldozatul az illegális fakitermelőknek, állattenyésztőknek és aranybányászoknak. Fotó: Antonio Scorza/AFP/Getty Images
Fordította: Eszter Jákli
Forrás: https://www.theguardian.com/environment/2018/may/31/avoiding-meat-and-dairy-is-single-biggest-way-to-reduce-your-impact-on-earth
