Beda Szabolcs vagyok, vegán hosszútávfutó. Futó már lassan 28 éve, vegán közel 8 éve, de előtte nagyjából 4 évig vegetáriánus voltam. Részben egy fura véletlen indított el ezen az úton: még mindenevőként egy vegetáriánus kollégám lebetegedett, de az ebédje már meg volt rendelve egy ételfutár cégtől, és szólt, hogy ha valaki szeretné, egye meg az ebédjét. Már előtte láttam, hogy “fura dolgokat” eszik, gondoltam megkóstolom, bár nem reménykedtem nagy kulináris élvezetben. Az étel maximálisan rácáfolt erre, olyan finom volt, hogy másnaptól én is elkezdtem rendelni ettől a cégtől, és és már nem is kívántam a húst többet.
Rá pár évre egy ismerősöm meghívott egy vegán filmklubra, és mivel épp nem volt jobb programom, elmentem. Épp egy olyan filmet vetítettek, ami a tej- és tojásipar borzalmait is bemutatta. Ezekről a dolgokról nem tudtam előtte, vagy nem akartam tudni vegetáriánusként, de itt szembesítettek vele. Innentől már nem volt visszaút, elindultam a vegánná válás nem is annyira rögös útján. Tulajdonképpen csak a sajtot volt nagyon nehéz “letenni”, gyakorlatilag függő voltam, szinte már elvonási tüneteim voltak, ha vacsorára nem tudtam sajtot enni. Ebben az időben nagyon sok segítséget és támogatást kaptam Bonifert Annától, aki, talán túlzás nélkül mondhatom, hogy a magyarországi vegán mozgalom elindítója és mozgatórugója volt akkoriban.
A vegán életmódra való áttéréssel nem csak az egészségügyi állapotom és a sportteljesítményem javult, de a lelkiismeretem is sokkal tisztább, nem beszélve a sokkal kisebb ökológiai lábnyomról.
De mindemellett rengeteg új barátra tettem szert, és párommal is a vegánságnak köszönhetően ismerkedtünk össze. Azóta unatkozni sincs időnk, mert szinte minden hétvégén jobbnál jobb programokon veszünk részt, legyen az akár vegán piknik vagy kezdő vegán klub, vagy valamilyen aktivista megmozdulás a Vegán Állatvédelem Egyesület önkénteseként.
Kortól, nemtől, egészségügyi állapottól függetlenül csak ajánlani tudom a növényi étrendet, ahogy a brit, kanadai és amerikai dietetikai szervezetek is (erről hivatalos állsáfoglalást is kiadtak).
Különböző betegségek, rossz egészségi állapot (cukorbetegség, szív- és érrendszeri problémák, magas koleszterinszint, túlsúly, stb) esetén kimondottan ajánlott a váltás, hiszen minden ilyen esetben javulni szokott a betegek állapota, sőt, sokszor teljes gyógyulás is bekövetkezik.
Futóként csak pozitív hatásait éreztem / érzem a növényi táplálkozásnak, sokkal gyorsabban regenerálódom, jobban bírom a hosszabb távokat (ami ultrafutásnál nem hátrány), illetve a korábbi vércukorszint ingadozások is megszűntek.
Összességében sokkal jobb az energiaellátásom, ez annak is köszönhető, hogy a növényi étrenden belül az úgynevezett 80/10/10 irányzatot követem, ami azt jelenti, hogy kalória arányosan kb. 80% szénhidrátot, illetve 10-10% zsírt és fehérjét fogyasztok. Ez a legoptimálisabb a hosszútávfutáshoz, nem véletlenül alkalmazzák a kenyai maratonfutók is.
Talán az is bizonyítja a növényi étrend előnyeit, hogy legjobb eredményeimet már vegánként értem el, mint pl. szenior maratoni futóversenyen Európa- és világbajnoki cím; abszolútban 50 km-en, hegyi maratonon, illetve terep-ultrán országos bajnoki cím; országos maratoni futóbajnokságon pedig 3. hely.
Ja igen, és hogy honnan szerzem a fehérjét? A válasz nagyon egyszerű: ha elegendő kalóriát viszünk be teljes értékű növényi étrenden, gyakorlatilag kizárt a fehérjehiány. Szinte minden növény tartalmazza nem csak az esszenciális aminosavakat, de az összes ismert aminosavat, persze változó arányban. Ha egy kicsit is változatosan táplálkozunk, akkor garantáltan bevisszük a megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjét. De ha például kizárólag burgonyán élnénk, még akkor se kellene félnünk a fehérjehiánytól. Ezekről mindenki meggyőződhet egy étrendi napló használatával.
Természetesen az is fontos, hogy (futóként) a megfelelő mennyiségű vitamint és ásványi anyagot bevigyük a szervezetünkbe, elsősorban táplálkozással, de táplálékkiegészítők szedése is indokolt lehet.
De mielőtt kifosztanánk egy gyógyszertárat, vagy egy erre szakosodott webshopot, mindenképp menjünk el vérvizsgálatra, és nézzük meg, hogy van-e valamiből hianyunk. Vashiány a mindenevő futóknál is nagyon gyakori, illetve sok kezdő vegán már eleve B12-vitamin-deficittel kezdi pályafutását.
Ez utóbbi vitamin az egyetlen, amit növényi étrenden mindenképp szedni kell táplálékkiegészítő formájában, mert semmilyen növényi forrásban sem található meg (kivéve a spirulina algát, de ebben egy olyan inaktív formája van, ami nem hasznosul). Ezen kívül D-vitamin szedése is ajánlott (bár ez étrendfüggetlen) ősztől tavaszig, de ha nem vagyunk rendszeresen napon, akkor még nyáron is.
A legújabb kutatások alapján van még egy táplálékkiegészítő, amit nem csak vegánoknak, hanem mindenkinek szedni érdemes. Ez pedig az omega-3 zsírsavak hosszú szénláncú változata, az EPA, illetve DHA (alga forrásból). A rövid szénláncú változat megtalálható többféle magban (lenmag, csiamag, dió), de sajnos ebből a szervezet nem, vagy csak nagyon kis mennyiségben képes előállítani a hosszú láncú változatot (ezt saját tapasztalatból is tudom).
Egyéb vitaminok, ásványi anyagok szedése (akár csak kúra jelleggel) futók esetén étrendről függetlenül indokolt lehet, mint például kalcium, magnézium, vas. Főleg az ultrafutók érintettek ebben, a fokozott terhelés miatt.
Összegezve gondolataimat, a jövő szerintem egyértelműen vegán. Robbanásszerűen nő a vegánok száma világszerte, ezt személyesen is tapasztalom a különböző eseményeken, illetve Facebook-oldalakon.
Azt hiszem, nincs is más út az emberiség számára, mint átállni a növényi étrendre, ha szeretnénk elkerülni a teljes ökológiai katasztrófát. Ne várjunk a politikusokra, cégvezetőkre, a döntés a mi kezünkben van!
Beda Szabolcs
Részlet a VEGÁN ÉLETEK – 76 vegán élettörténet című könyvből
